Leállt a globális repülés szívcsakrája: hogy fogunk utazni a következő hónapokban?

Megjelent a Checklist pénteki adása, aminek első felében arról lesz szó, hogy három hete megtorpant a globális légiforgalom egyik legfontosabb csomópontja: az Arab-félsziget szuperrepülőterei az iráni támadások nyomán ma már korlátozott kapacitással sem igazán működnek. Dubaj, Doha, Abu-Dzabi – olyan gigacsomópontok, amelyek együtt évente több százmillió utast mozgatnak – most a megszokott forgalmuk töredékét tudják csak kezelni. A következmények sokkolóak: dollármilliárdos károk, menetrendek dominóhatása, és komoly presztízsveszteség a világ legelismertebb légitársaságainak. És a nagy kérdés: ez még csak a kezdet? A fejlemények hátteréről Varga G. Gábor újságírót és kommunikációs szakembert, az Egek Ura blog szerzőjét kérdeztük. A folytatásban Szeberényi Andrással, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanszékvezetőjével beszélgetünk arról, hogy a mesterséges intelligencia egyre több döntést, feladatot és felelősséget vesz át körülöttünk, és ez nemcsak kényelmet, hanem új típusú stresszt és mentális terhelést is hozhat. De milyen hatása lehet mindennek a munkánkra, a kapcsolatainkra és a társas életünkre?

Kilőtt a gázár: mi lesz a magyar rezsiárakkal, ha sokáig ezen a szinten marad?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében azt jártuk körül, hogy a közel-keleti feszültség eszkalációja nyomán meredeken emelkedtek az energiaárak, miután a térség kulcsfontosságú kitermelő és LNG-export létesítményeit támadások érték. A témáról Kabát Krisztiánnal, a Portfolio energetikai szakértőjével beszélgettünk. Az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozója előtt Orbán Viktor is megszólalt az ügyben Brüsszelben. A helyszínen volt kollégánk Szabó Dániel is, aki a  gázárakról, illetve általában  a magyarországi árképzésről kérdezte a kormányfőt, aki azonban nem adott konkrét számokat. Úgy fogalmazott, hogy ezt ő maga is szeretné megtudni, vagyis nem részletezte, hogy a globális gázárak alakulása mellett Magyarország pontosan milyen áron jut hozzá az orosz hosszú távú szerződés keretében beszerzett gázhoz. A második blokkban Ürge-Vorsatz Diánát, a Közép-európai Egyetem professzorát és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdeztük arról, hogy a több éven át tartó La Niña-jelenséget egy gyorsan erősödő, „szuperként” is emlegetett El Niño válthatja fel, amelynek hatásai világszerte érezhetők lehetnek.

A teljes hazai benzin- és dízelkészletet felszabadították – Megtudtuk, mekkora a baj

A Hormuzi-szoros körüli feszültségek napok alatt átírták az energiapia­cok hangulatát: megugrott az olajár, a stratégiai készletek felszabadítása pedig világszerte napirendre került. De mit jelent mindez Magyarország számára a következő hetekben: az ellátási oldalon vagy inkább az árakon keresztül érkezik a sokk? Az EnergyTalks podcast vendége Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára volt, akivel azt is körbejártuk, mire elég a hazai „több lábon állás”, és hol lehetnek a rendszer legérzékenyebb pontjai. Mi történik, ha az import tartósan drágul vagy akadozik, és közben a logisztika sem bírja a hirtelen megugró keresletet? Hol húzódik az a határ, ahol a piac és a kormányzati eszközök már csak nehezen tudják egymást kiegészíteni?

Bod Péter Ákos: a hitelminősítők készen állnak – Mennyire aggódhat Magyarország?

Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai adás első részében Magyarország energiaáraknak és olajválságoknak való kitettségéről volt szó, illetve a lehetséges kormányzati válaszlépéseket értékeltük. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Adásunk második részében a Portfolio AI in Business 2026 konferenciáról jelentkezünk. Az AI-fejlesztések ma már nem merülnek ki látványos pilotokban: az a lényeg, mennyire szolgálják az üzleti célokat, mennyire mérhető a hatásuk, és hogy a szervezet képes-e gyorsan tanulni, majd ennek alapján újratervezni. Erről beszélgettünk Turny Ákossal, a Boston Consulting Group igazgatójával.

Falba ütközött Trump mesterterve: itt van a fordulat – Ki nyeri meg a háborút?

18. napja dúl az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, harmadik hete folynak intenzív harcok a Közel-Keleten. Miután már-már ellehetetlenült a tankerhajók áthaladása a Hormuzi-szoroson, Donald Trump nemzetközi koalíció életre hívását szorgalmazta, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú világgazdasági útvonal hajózhatóságát. Az Egyesült Államok európai és csendes-óceáni partnerei, valamint Kína azonban nem mutatkozott valami lelkesnek Trump kezdeményezése iránt. A Fehér Ház sajtóértesülések szerint azt mérlegeli, hogy amerikai elitalakulatok szállják meg az iráni olajexport 90%-át bonyolító Harg-szigetet. Közben Izrael azt állítja: egy hétfői légicsapásban megölték Irán nemzetbiztonsági tanácsának vezetőjét, Ali Laridzsánit és az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokát, Golamreza Szolejmánit, illetve helyettesét. Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország közös nyilatkozatban szólított fel deeszkalációra, óva intve Izraelt egy nagyszabású libanoni offenzívától. Egy második Irakba rángatta bele Trump az amerikai haderőt? Újfent fontos, de hálátlan szerephez juthatnak a kurdok? Ukrajna pórul jár, míg Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból? És mi a helyzet Kínával? A Global Insight új adásában minderről szót ejtünk Wagner Péterrel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával, akit az iráni háború tágabb geopolitikai összefüggéseiről kérdeztünk.

Trump iráni háborúja nélkülözi a rációt: mi jöhet most?

Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai adás mindkét szegmensében az iráni háborúról volt szó. Először arról, hogyan állnak most a harci felek három héttel a konfliktus kirobbanása után, és miért kérhetett segítséget szövetségeseitől és Kínától Donald Trump a Hormuzi-szoros felszabadításához. Vendégünk volt Ács Bence a Portfolio Globál rovatának elemzője. Az adás második részében Trump mozgásterét vizsgáltuk a háború elhúzódása tükrében. Mik az elnök belpolitikai küzdelmei a több hetesre elhúzódó harcok közepette? A témában Győri Gábor a Policy Solutions vezető elemzője volt a vendégünk.

A magyar boltok polcain is látni fogjuk, ha tovább tart az iráni háború

Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy komoly drágulást hozhat a mezőgazdasági termékek árainak tekintetében is a több mint két hete tartó iráni háború. Ennek okai a műtrágyagyártásban beállt termelési és szállítási zavarok. A témát Braunmüller Lajossal az agrárszektor főszerkesztőjével jártuk körbe. A műsor második részében arról volt szó, hogy van már olyan szakma Magyarországon, mellyel bruttó négymillió forintot lehet keresni havonta. Hogy melyek ezek és hogy állunk fizetésekkel más foglalkozások esetén, ezt beszéltük meg Hornyák Józseffel a Portfolio makrogazdasági elemzőjével.

Most látszik, mekkorát tévedtek az autógyártók: ki fog milliárdokat bukni?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Elsőként arról beszéltünk, hogy a Honda történelmi veszteséget jelentett be – ilyenre hetven éve nem volt példa. A hír azért is különösen figyelemre méltó, mert jól rávilágít az autóipar egészét érintő problémákra, amelyek részben abból fakadnak, hogy a szektor túl nagy várakozásokat fűzött az elektromos autók gyors térnyeréséhez. A témáról Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzője beszélt. A második blokkban a hamarosan megrendezett SmartMan konferenciáról kérdeztük Ács Istvánt, az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnökét, a Targa Consulting ügyvezetőjét. A beszélgetésben szó volt arról is, hogy hol tart jelenleg a hazai ipar digitalizációja és milyen szerepe van az automatizációnak a vállalati működésben. A műsor harmadik részében a friss ipari adatokat elemeztük Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével. Arról is beszéltünk, hogy a közel-keleti feszültségek milyen hatással lehetnek a magyar ipari kibocsátásra, és milyen forgatókönyv rajzolódhat ki akkor, ha a külső konjunktúra kedvezőbb irányba mozdul.

Irán a kifárasztásra játszik: elszámította magát az USA

Már hallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amelynek első részében a közel-keleti háború legújabb fejleményei kapcsán megnéztük, hogy az energiahordozók szállítása szempontjából stratégiai Hormuzi-szorosnál elmérgesedő helyzetnek milyen azonnali és továbbgyűrűző hatásai lehetnek az energiaárakra és a világgazdaságra a konfliktus elhúzódásának függvényében. A témáról Csicsmann Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk. A műsor második felében az iráni konfliktus Magyarország hitelminősítésére gyakorolt hatásairól volt szó. Vajon fennáll-e a veszély, hogy a 2022-es energiakrízishez hasonló helyzet alakul ki és ezáltal meginog a magyar államháztartásba vetett bizalom, és esetleg veszélybe kerül-e az ország hitelminősítői besorolása? Erről kérdeztük Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét.

Rezsicsökkentés nullás hitellel − Ezen nincs nagyon mit gondolkodni

Az energiakrízis a lakosságot és a vállalatokat teljes újratervezésre kényszerítette, ezért is fontos megragadni minden olyan lehetőséget, amellyel komolyan csökkenthető a rezsi. A KEHOP Plusz forrásból megvalósuló nullás hitelek éppen e hatékony eszközök közé tartoznak. A gyakorlati tudnivalókról Kasziba Leventét, a Magyar Fejlesztési Bank EU Üzleti Igazgatóság igazgatóját kérdeztük.