Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az 5 mm-nél kisebb mikroműanyagok és az 1 µm-nél kisebb nanoműanyag szemcsék gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók a Földön.
Ott vannak a folyókban, tavakban és a szántóföldeken, de kimutatták már jelenlétüket a sarki jégsapkában, a felhőkben, az elfogyasztott ételekben és az ivóvízben is. Egy általános becslés alapján az is elmondható, hogy
egy ember átlagosan egy bankkártyának megfelelő mennyiségű mikroműanyagot fogyaszt el egy év alatt.
Igaz, az elfogyasztott mennyiség nagyban függ az egyén táplálkozási szokásaitól is – erről is beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Szabó Istvánnal, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet egyetemi docensével.
A szakértő a beszélgetésben kitér arra is, hogy emberi agyból, vérből, izomrostokból, placentából és anyatejből is kimutatták már a mikroműanyagok jelenlétét, sőt egyes esetekben az is kiderült, hogy jelenlétük növelheti például a szívinfarktus vagy akár a koraszülés kockázatát is.
Ez egy nagyon erős intő jel azzal kapcsolatban, hogy nekünk igenis figyelni kell a szervezeten belül lévő mikroműanyagokra. Sajnos nem tudjuk elkerülni a mikroműanyagokkal való együttlétet, így pedig az is látszik, hogy az emberi szervezet nagyon sok szervéből már kimutatásra kerültek ezek. Egyre több jel árulkodik arról, hogy ez nem lesz nekünk túlságosan jó a későbbiekben
– mutatott rá Szabó István. A szakértő kiemelte azt is, hogy ma még nincs arra vonatkozó tudományos konszenzus, hogy az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyagok mennyiségét milyen módszerrel érdemes vizsgálni, és mi az a határérték, ami felett a jelenlétük már ténylegesen okozhat egészségügyi problémát. Hogy mi várható a jövőben és melyek azok az élelmiszerek, amelyekben (eddig) különösen magas koncentrációban mutatták ki a mikroműanyagokat, az is kiderül az Alapvetés podcast legújabb műsorából.
Az adás meghallgatható a cikkbe ágyazott lejátszóra kattintva is:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
