A személyes luxuscikkek piaca, beleértve a divatmárkákat, órákat és ékszereket, negatív irányba fordult. Ugyanakkor a luxusutazások és fine dining szegmens jól teljesített globálisan. Ez azt jelenti, hogy az emberek inkább a szolgáltatások felé fordultak a termékektől - mondta a szakértő.
Az, hogy nem teljesített jól a szektor, részben a kínai vásárlók elmaradásának tulajdonítható, akik a vásárlók mintegy 20-25 százalékát adják. Ugyancsak visszavetették a luxusfogyasztást a geopolitikai bizonytalanságok,
nagyjából 50 millió vásárlót vesztett globálisan ez a szektor.
Van magyar luxusipar?
Orbók Ilona szerint Magyarország inkább a turizmuson keresztül van fent a luxustérképen, de nem jelentő szereplő. A nagy márkák korlátozott számban vannak jelen, elég csak megszámolni, hogy az Andrássy úton hány globális márka képviselteti magát.
A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
A nemzetközi tanulmányok, amelyek a luxusipart elemzik, jellemzően 200-300 márkát vesznek bele ebbe a halmazba, de itt sincs magyar. A szakember ugyanakkor úgy vélekedik, hogy
van olyan minőségű termék, a szépségiparban, vagy akár az alkoholban - ha a borokra gondolunk például -, ami minőségében és árkategóriájában is abszolút megfelel a luxus definíciónak, és globálisan is ismert.
Az is korlátozó tényez, hogy Magyarországon nem sok a vagyonos magánszemély, tehát az, akinek a befektethető vagyona 30 millió dollár felett van.
Jöhetnek az új luxusmárkák?
A luxusiparban gyakoriak a fúziók és akvizíciók, ilyenből volt 2024-ben is. Az új márkák bevezetésével kapcsolatban Orbók Ilona elmondta, alapvetően három lehetőség áll a vállalatok előtt: egy erős marketingstratégia, egyedi és figyelemfelkeltő termékek forgalmazása, vagy egy márka történetének "felhasználása".
Az online értékesítés is visszaesett, a vásárlók inkább a fizikai üzleteket részesítették előnyben. A környezettudatosság és a mesterséges intelligencia alkalmazása egyre fontosabb trendekké váltak.
Okosóra helyett luxusóra?
A szakértő szerint az okosórák terjedése nem vetette vissza a luxusórák piacát, hiszen két teljesen más termékről beszélünk. A lusuxórák piaca körülbelül 55 milliárd eurós, míg az ékszereké 29 milliárd eurós, azonban a növekedés főként a nagy márkáknál (pl. Patek Philippe, Rolex, Tiffany) jelentkezik, miközben a kisebb szereplők stagnálnak vagy csökkennek. A keresett óramodellek (pl. Patek Philippe Nautilus) iránti exkluzív kereslet miatt ezek a márkák továbbra is dominálnak, miközben a másodlagos órapiac csökkenő tendenciát mutat, bár a legnépszerűbb modellek ára ezen a piacon is folyamatosan nő.
Főbb részek:
- Intro - (00:00)
- Mi a luxus? - (00:44)
- Van magyar luxuspiac és luxusipar? - (02:02)
- A legerősebb szektorok - (04:59)
- Akvizíciók - (10:04)
- Új márkák - (12:52)
- Luxusturizmus - (16:34)
- Ékszerek, órák - (17:48)
- Divatipar - (21:06)
- Fenntarthatóság és ruhaégetés - (22:59)
- AI és luxus - (25:00)
- Van helye a luxusiparban a Temunak? - (27:11)
- Hamisítványok - (29:24)
- Autópiac - (30:36)
- Élelmiszerek, alkoholok - (34:35)
- Vendéglátás - (36:15)
- Ingatlanpiac - (37:07)
- Kilátások - (39:08)
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
