A kínai kormány tiltakozását fejezte ki kedden amiatt, hogy egy német politikusokból álló küldöttség ismét Tajvanra látogatott. A pekingi külügyminisztérium egyúttal ismételten emlékeztetett, hogy a szigetet Kína részének tekinti.
Oroszország hajlandó tárgyalni „mindenkivel, aki érdeklődik” és „nyitott a megkeresésekre,” még az Egyesült Államokkal is leülnének dialógusra – mondta Marja Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz TASzSz hírügynökség szerint.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy mára Jevgenyij Prigozsin, a „Putyin séfjeként” emlegetett orosz oligarcha vált az orosz elit egyik legfontosabb szereplőjévé. Ennek nem csupán az az oka, hogy üzletemberként hatalmas cégbirodalmat irányít, hanem az is, hogy kis túlzással ő intézi Oroszország legszennyesebb, legellentmondásosabb „melóit.” Prigozsin irányítja a Wagner-csoport nevű zsoldosformációt, ő alapította az amerikai választásba beavatkozó "Internetkutatási ügynökséget," mindezt úgy, hogy ő maga Oroszországban is kilenc évet ült börtönben és előkelő helyen szerepel az FBI körözési listáján, 250 ezer dolláros vérdíjjal a fején. A Wagner-csoport ukrajnai háborúban tapasztalható, néha a reguláris erőket is túlszárnyaló harctéri teljesítménye, illetve a zsoldoscsoport nemzetközi „árnyékmissziói” miatt Prigozsin pár hónap alatt sosem látott népszerűségre és befolyásra tett szert Oroszországban, emiatt pedig a korábban nyilvánosságot egyértelműen kerülő oligarcha is kilépett az árnyékból. Mindennek a Kremlen belül nem biztos, hogy mindenki örül, ennek pedig már most mutatkoznak előjelei.
Teherán szombaton határozottan elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felhívását, hogy az ENSZ indítson vizsgálatot, valóban használt-e Oroszország iráni gyártmányú drónokat ukrajnai hadműveletei során. Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő kijelentette: az E-3 csoporthoz tartozó országok pénteki felhívása "hamis és alaptalan", Teherán "határozottan visszautasítja és elítéli" azt.
Gyármentő programot indít a kormány, amelynek keretében első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz - jelentette be szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az USA és Kína között évtizedek óta húzódó geopolitikai és kereskedelmi feszültség egy új fejezete nyílt meg a hónap elején, mikor a Biden-kormányzat új korlátozó intézkedéseket jelentett be a chipkereskedelemben. A szakértők által példa nélkülinek nevezett lépés keretében az Egyesült Államok korlátozza a fejlett számítógépes chipek Kínának történő értékesítését, amivel igyekszik visszafogni a pekingi technológiai és katonai ambíciókat. A lépések célja, hogy elvágják a Kínába irányuló kritikus fontosságú technológia szállítását, amely olyan ágazatokban használható, mint a fejlett számítástechnika és a fegyvergyártás. Az intézkedésnek már most is van egy nagy áldozata, az Apple ugyanis lapértesülések szerint egy olyan kínai gyártótól akart chipeket vásárolni, amely végül a korlátozás alá került.
A Biden-kormányzat tisztviselői fontolgatják, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági vizsgálat alá kellene-e vetnie Elon Musk egyes vállalkozásait, köztük a Twitter felvásárlását célzó üzletét és a SpaceX Starlink műholdas hálózatát – írja az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Az iráni külügyminisztérium pénteken bejelentette: nem tanácsolja állampolgárainak, hogy Ukrajnába utazzanak, és arra szólította fel a már ott tartózkodó irániakat: sürgősen hagyják el az országot.
Az Egyesült Államok szerint iráni katonai személyzet segít a Krímben az orosz hadseregnek az Ukrajna elleni dróntámadásoknál - közölte Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője és a Fehér Ház csütörtökön.
Az Európai Unió (EU) döntése, hogy kiképző missziót hoz létre a kijevi rezsim számára, növeli az unió belesodródását a konfliktusba, és annak részesévé teszi - jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Görög diplomaták megerősítették, hogy Nikosz Dendiasz görög külügyminiszternek, aki szerdán látogatást tett Kijevben, óvóhelyre kellett vonulnia, miután az oroszok ismét rakétákkal lőtték a várost – írja a The Guardian.
A CNN két, az amerikai hírszerzést ismerő forrás alapján arról ír, hogy iráni katonák mentek az Oroszország által megszállt Krím félszigetre, hogy kiképezzék és tanácsokkal lássák el az oroszokat az iráni gyártmányú drónok használatára.
Az Egyesült Államok "agresszív, gyakorlati" lépésekkel fogja megnehezíteni az iráni drónok és rakéták eladását Oroszországnak - közölte kedden Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.
Oroszországnak nincs értelme fenntartania a nyugati országokban korábbi diplomáciai jelenlétét, mert az orosz diplomaták emberinek alig nevezhető körülmények között kénytelenek ott dolgozni - jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Páncélozott járműveket és egyéb felszereléseket küldött Haitire az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, hogy segítsenek a rendőrségnek egy befolyásos banda elleni harcban, miközben a haiti kormány a külföldi csapatok azonnali bevetését kérte - számolt be az amerikai PBS.
Nicaragua messze nem szerepel annyit a világsajtó címlapjain, mint Oroszország, Venezuela, Észak-Korea vagy Irán, hiszen egy mindössze 6,6 millió fős, gazdaságilag jelentéktelen országról van szó, amely érdemben nem tud beleszólni a nagy geopolitikai folyamatokba. Az egykori kommunista gerillából lett többszörös elnök, Daniel Ortega azonban egyre látványosabban hívja fel a világ figyelmét országára: összerúgta a port az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal és Hollandiával, eddig utolsó országként elismerte Pekinget, és hangosan kiáll Oroszország ukrajnai inváziója mellett. Eközben a diktatúra egyre elnyomóbbá válik: lényegében megsemmisítették az ellenzéket, a független médiát, legújabban pedig koncentrált támadást indítottak a katolikus egyház ellen a mélyen vallásos országban. Menekülő apácák, őrizetbe vett püspök, összeesküvésért letartóztatott papok – az egyházüldözés miatt már Ferenc pápának is meg kellett szólalnia.
Az Egyesült Államok egyetért a brit és a francia nyilatkozatokkal, miszerint az iráni drónok szállítása Oroszországnak sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely jóváhagyta Irán és hat másik ország között 2015-ben létrejött nukleáris megállapodást - írja a Reuters Vedant Patelt, az amerikai külügyminisztérium szóvivőjét idézve hétfőn.
Hiábavaló, téves számításból hozott "nem konstruktív" lépésként jellemezte a Mahsza Amini halála nyomán Iránnal szemben elrendelt uniós szankciókat Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter hétfőn.
Robbanások voltak Harkivban vasárnap délelőtt, Kijevben a kora reggeli órákban kétszer is légiriadót rendeltek el, a kínai külügyminisztérium pedig felszólította országa állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát.
Kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az iráni külügyminiszter arra az esetre, ha az Európai Unió hétfőn valóban szankciókról döntene Iránnal szemben az ottani békés tüntetések kezelése miatt – derült ki az iráni külügyi tárca oldalán szombaton felkerült összefoglaló szerint. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása és Irán uniós nagykövetének kiutasítása is szóba került, amely lépések a 2015-ös atomalku végét jelentenék. Emellett Irán cáfolta, hogy a meglévő katonai együttműködés keretében fegyvereket szállítana Oroszországnak, hogy azokat az ukrán fronton bevethessék, pedig számos iráni drónt lelőttek, illetve szétszereltek már az ukrán katonák.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.