A debreceni déli ipari övezetben felépíteni tervezett kínai akkumulátorgyár beruházásának felfüggesztését javasolja a városvezetésnek a Civil Fórum Debrecen Egyesület - jelentette be a szervezet elnöke, önkormányzati képviselője szerdán sajtótájékoztatón a cívisvárosban.
"Cinikus és megmagyarázhatatlan" volt Kijev és egyes nyugati vezetők reagálása a Moszkva által javasolt ortodox karácsonyi tűzszünetre - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. Érdemes megjegyezni, hogy a jelentések szerint azonban az orosz erők több ukrán települést is lőttek a Moszkva által egyoldalúan meghirdetett fegyvernyugvás ideje alatt. Megjegyzése mellett Peszkov arra figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon elkobzására tett kísérletek ellentétesek a nemzetközi joggal, és hogy következményei lesznek minden olyan országra nézve, amely megpróbálja támogatni az elképzelést.
Kína felfüggesztette egyes vízumok kiadását Dél-Korea és Japán számára, Peking első megtorlásaként a Coviddal kapcsolatos, kínai utazókra vonatkozó korlátozások miatt – írja a Bloomberg.
Az örmény védelmi minisztérium arról tájékoztatta a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), hogy „nem célszerű” idén a kaukázusi országban a védelmi szövetség hadgyakorlatát megtartani – közölte kedden Nikol Pasinján örmény miniszterelnök jereváni sajtóértekezletén.
Kedden német parlamenti küldöttség érkezett Tajvanra, akik találkoztak Caj Jing-vennel, a saját közigazgatással rendelkező sziget elnökével is – írja a Reuters.
Magyarország tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza mintegy 3,5 millió dollár értékben Ukrajnából a globális élelmezési válság megoldását célzó erőfeszítések keretében - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután kongói kollégáját fogadta Budapesten, amire még soha sem volt példa.
Mára mindössze 14 ország maradt a világon, amely Tajvant, azaz a Kínai Köztársaságot ismeri el az „egy Kínaként” a Kínai Népköztársasággal szemben. Eme, jobbára kis közép-amerikai, karibi és óceániai országok számára ez azt jelenti, hogy a Kínával való kereskedelem pozitívumaitól nagyrészt el vannak zárva, ugyanakkor Tajvan a maga lehetőségeihez mérten igyekszik gazdasági előnyökkel magához kötni ezeket az államokat. A 7 milliós dél-amerikai országban, Paraguayban, amely a déli kontinensen egyedüliként tartja fönt a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel, április végén választások lesznek, és az ellenzéki jelölt azt ígérte, szakítanak Tajvannal, és fölveszik a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, az agrárország marhahús- és szójaexportjának ugyanis szüksége van a kínai exportpiacra. Hogy azonban valóban fölmondaná-e a diplomáciai kapcsolatot Paraguay a szigettel egy ellenzéki győzelem esetén, az számos más tényezőtől is függhet, nem utolsó sorban a kínai nyomulást minden eszközzel megakadályozni igyekvő Egyesült Államoktól.
Kína és a Fülöp-szigetek vállalta, hogy "baráti konzultációk útján" rendezik dél-kínai-tengeri területi vitáikat - közölte az CCTV kínai televízió szerdán, Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök pekingi látogatásával kapcsolatban.
A Dél-Amerika északnyugati részén fekvő, mintegy 52 milliós lakosú Kolumbiában 1964 óta zajlik gerillaháború az egyes, főleg marxista-leninista irányultságú gerillacsoportok és a kormányerők, illetve az egyes milíciák között is; a konfliktus csaknem félmillió ember életét követelte eddig. Az egyik legnagyobb szervezettel már 2016-ban sikerült békét kötni, de a csaknem hat évtizede létező Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) továbbra is folytatja a küzdelmet. Velük és négy másik, kisebb csoporttal január 1-jétől féléves fegyverszünet lépett életbe, és folynak a tárgyalások a teljes békéről. Vajon Kolumbia újonnan megválasztott, első baloldali elnökének, Gustavo Petrónak sikerülhet véget vetni a csaknem 60 évnyi vérontásnak? Ez a tétje a megbeszéléseknek, melyek hamarosan Mexikóban folytatódnak.
Elhalasztották Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek az Egyesült Arab Emírségekbe tervezett jövő heti látogatását, valamint számos muzulmán ország, köztük Jordánia is tiltakozott Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszter kedd reggeli templomhegyi látogatása miatt - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.
Peking elítélte kedden, hogy több mint egytucatnyi ország kötelezővé tette a koronavírustesztek alkalmazását a Kínából beutazókkal szemben, miután a távol-keleti országban példátlanul megnőtt az esetszám.
Megérkezett kedden Spanyolországba Sara Khadem iráni sakkozónő, akit - miután nem viselt hidzsábot a kazahsztáni nemzetközi sakkbajnokságon - arra figyelmeztettek, hogy ne térjen haza Iránba, mert felelősségre vonás várhat rá.
Eli Kohen, a frissen megválasztott Benjamin Netanjahu izraeli elnök külügyminisztere beiktatási beszédében kijelentette, új, felelősségteljes politikát kíván megfogalmazni az ukrajnai háborúval kapcsolatban és felveszi a kapcsolatot Szergej Lavrov külügyminiszterrel. Izrael korábban blokkolt minden fegyverszállítást az ukrán fél részére, ennek ellenére drónjai feltűnnek a másik oldalon.
A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.
2022 nem egy átlagos év volt. Európában háború tört ki, felerősödött a Nyugat és a Kelet elválása, az infláció 40 éves csúcsra emelkedett, a jegybankok kamatot emeltek, és mindezt tetézte egy energiaválság is. Felsorolni is nehéz, annyi fontos történést éltünk meg idén. A sorsfordító eseményeken túl viszont számtalan olyan szürreális dolog is történt, amelyek – bár egyáltalán nem hírértékűek – abszurditásuk miatt külön cikket érdemelnek. Természetesen csakis szilveszterkor.
Nem valószínű, hogy a csütörtökön véletlenül zuhant fehérorosz területre egy ukrán légvédelmi rakéta – mondta a fehérorosz Biztonsági Tanács titkára, Alekszandr Volfovics a RIA orosz hírügynökség szerint.
Rá sem lehet ismerni a 2023-as költségvetésre, úgy átalakította a kormány a nyáron elfogadott tervezetet rendeleti úton. Legalábbis erre következtethetünk a dokumentum első olvasatban történő gyorselemzése során. Az alapos értékelést ugyanis megnehezíti egyetlen, ám lényeges dolog: éppen az, hogy rendeletben hirdette ki a kormány, amire korábban még soha nem volt példa. A költségvetés ilyen formában történő újratervezése egy szempontnak biztosan megfelel: az eddig sem túl átlátható büdzséfolyamatok transzparenciája tovább sérül. Mindezek alapján szinte lehetetlen kísérletre vállalkozik az, aki fontos következtetéseket szeretne levonni a meglehetősen rövid, sok tekintetben hiányos dokumentumból. Mi ennek ellenére megpróbáljuk és részletesen bemutatjuk, milyen érdekességeket találunk mind a bevételek, mind pedig a kiadások oldalán.
Koszovó lezárta szerdán a legforgalmasabb átkelőt a szerbiai határon, miután a szerb oldalon - a koszovói szerbek akcióinak támogatása jeléül - tüntetők eltorlaszolták az oda vezető utat.