Az utóbbi években a budapesti új társasházi lakások területi eloszlása erős koncentráltságot mutat. A lakások 29,3 százaléka egy kerületben (XIII. kerület) helyezkedik el, míg az összes lakás több mint fele, egész pontosan 57,6 százaléka a XIII., a XI. vagy a IX. kerületben található - derül ki az MNB, Eltinga - Budapesti Lakáspiaci Riportján alapuló tanulmányából. Hogy pontosan hol is vannak ezek, egy részletes térképen is bemutatjuk.
Az elmúlt időszakban nagyot fordult a világ: újra „divatba” jöttek a kötvények (a gyorsuló növekedés és a csökkenő infláció idején ez az eszközosztály szokott a legjobban teljesíteni), a korábban elkerült román piac pedig különösen erős hátszéllel menetel.
Az elmúlt másfél hónap turbulensre sikeredett a bankszektorban. Az Egyesült Államokban a 16. és a 29. legnagyobb bank ment csődbe, az SVB Financial Group és a Signature Bank, Európában a Credit Suisse háza táján voltak komolyabb gondok, ami miatt svájci nemzeti banki segítséggel felvásárolta a legnagyobb svájci bank, a UBS. Vajon ebben a kiélezett helyzetben a befektetőknek érdemes bankrészvényekben gondolkodniuk? Elképesztő kockázatot vagy óriási profitpotenciált vállalnak azzal, ha most bankrészvényekbe fektetnek?
Az elmúlt évek Hungarian Startup Reportjainak egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hazai ökoszisztémát alkotó vállalkozások nagy részének kiemelt fájdalompont a nem megfelelő szabályozási környezet. Márpedig, hogy ezen változtatni tudjon egy szervezet, ahhoz a lehető legpontosabb adatok kellenek. Idén 165 startup töltötte ki a kérdőívet, az ő válaszaikból készített 2022-es jelenést a Startup Hungary. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a startupok fele Magyarországon kívülre (USA, UK, Észtország) tette át székhelyét vagy hasonlót tervez a következő 12 hónapban.
Újabb helyről erősítették meg azt, amit a Portfolio Építőipar 2023 konferenciáján is kiemeltek a szakértők, azaz, hogy nagyon komoly mértékben lassul a hazai építőanyag piac, ahol 2023 első hónapjaiban is rendkívül nagy visszaesést regisztráltak. A helyzetet Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke értékelte, aki az aktuális adatok mellett a 2023-ban várható iparági kilátásokat és az építőipar várható jövőjét is elemezte.
A Roszatom azt követeli, hogy a finn Fennovoima idő előtt fizesse vissza a neki nyújtott hitelt, amelyet a Hanhikivi, már soha meg nem épülő atomerőmű építésére biztosítottak. A Paks II. atomerőmű kistestvéreként emlegetett létesítményt az orosz-ukrán háború miatt nem építik meg, de a beruházás végig hasonló problémáktól szenvedett, mint a magyarországi bővítés.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta eddig egyetlen dologban sikerült megállapodnia a feleknek: kötöttek egy egyezményt, amely biztosítja, hogy Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből gabonát lehessen exportálni a világpiacokra. Ezen egyezményt azonban időről időre meg kell hosszabbítani, legutóbb március közepén került erre sor. Bár ez volt a második hosszabbítás, nagyon úgy tűnik, hogy abban nem tudtak megállapodni a felek, hogy milyen időtartamra legyen ez érvényes. Az ukrán gabona szempontjából középtávon azonban nem csupán a kikötőkhöz való hozzáférés jelent gondot, hanem a háború olyan hatásai, amelyek magukat a termőterületeket érintik.
Jelen elemzésem célja, hogy megvilágítsam három bank, a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Credit Suisse márciusi bedőlésének hátterét. Kiindulópontom egy elméleti jellegű bankszakmai bevezető. A makropénzügyi környezet rövid bemutatását követően a bankszakmai áttekintés tanulságait alkalmazom előbb az amerikai SVB-re, majd a svájci Credit Suisse-re. Elemzésemet következtetésekkel zárom a monetáris politika és a bankszabályozás további alakulását illetően.
A betáplálási stop hatályba lépése óta a korábbi töredékére zuhant a háztartási napelemes rendszerek iránti kereslet, azonban nem feltétlen jó stratégia kivárni a korlátozás végét a napelemes rendszer telepíttetését fontolgató háztartásoknak, tekintettel az elszámolás uniós irányelv alapján várható megváltozására. A moratórium feloldásának menetrendjét rögzítő kormányrendelet, illetve a szaktárca értelmező közleménye alapján egyébként a 2024 végéig történő teljes kivezetés után sem zárható ki újabb ideiglenes és regionális betáplálási korlátozások bevezetése.
Az európai közvélemény viszonylag keveset tud arról, hogy van egy olyan uniós tagország, amely ugyan az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz csatlakozott, és jelentős humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, továbbra is virágzó gazdasági kapcsolatokat tart fönt Oroszországgal, és nem járul hozzá a nyugati fegyverszállításokhoz. Ausztria következetesen védi alkotmányban is rögzített „örökös” katonai semlegességét, amely azonban egyre illuzórikusabbá válik, ráadásul a saját védelmére alig költő ország valódi háborús fenyegetettség esetén csak másokra számíthatna. Földrajzi helyzete mindenesetre védettséget ad Ausztriának, és amíg nem hirdeti hangosan oroszbarátságát, addig valószínűleg nem is kell számítania arra, hogy szövetségesei ezt komolyan szóvá fogják tenni neki.
A kamatok tetőzéséről és a szórványos banki kamatcsökkentésekről szól eddig az idei év a magyar lakáshitelpiacon. A 8 és 11 százalék között szóródó piaci kamatok továbbra is borzasztóan magasak a hitelfelvevők számára, a bankok viszont nem nyernek sokat rajtuk. Megnéztük a legjobb ajánlatok törlesztőrészletét, hiszen a piaci visszaesés ellenére sokan érezhetik úgy még most is, hogy hitelből költöznének új otthonba.
Idén is közzétették a hazai tőzsdei cégek vezetőik javadalmazásának adatait: a számokból kiderül, hogy százmilliókat vihettek haza tavalyi munkájuk elismeréseként a hazai top tőzsdei cégek vezető menedzserei. Az átlagemberek számára elérhetetlen jövedelmek a szakértő szerint ugyanakkor - nemzetközi összehasonlításban és figyelembe véve a betöltött pozíciót – egyáltalán nem számítanak kiugrónak. Ráadásul ellentétben a legtöbb alkalmazottal, a topmenedzseri szinten a jövedelemnek már csak kisebb részét teszi ki a havi, rendszeres bér. Az így is vonzó fizetés mellett sokkal többet számítanak a rövid- és hosszútávú ösztönzők. Az ilyen bónuszokkal nem csupán a szervezői munkát vagy az előírt számok teljesítését, hanem sokkal inkább a jó stratégiai döntéseket, a változó trendekre való jó felkészülés nehezen pótolható képességét is jutalmazzák a vállalatok.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
Egyre kevésbé tudnak a fiatalok pénzt félretenni: az idei első negyedévben alig 50 százalékuknak volt tartaléka, szemben az előző negyedéveket jellemző 56-60 százalékos aránnyal. A megtakarítással rendelkező fiatalok közül tízből négy mindössze egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik - derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült, a 19-29 éves fiatalok pénzügyi helyzetét vizsgáló felmérésből.
A KSH frissen publikált negyedik negyedévi előzetes adatai is megerősítik, hogy 2022 végére fokozódott a lakáspiac lassulása. Ám ezek sem utalnak olyan mélyrepülésre, amilyentől sokan tartottak a múlt év őszén. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a tavaszi hónapok szezonális keresletnövekedése mutathatja majd meg igazán, milyen pályán indul tovább a lakáspiac a megtorpanást követően.
Újabb rekordévet zárt 2022-ben az AutoWallis Csoport, annak ellenére, hogy a külső környezet tavaly is kihívásokkal teli volt. A vállalat 270 milliárd forintos árbevételt ért el 14,5 milliárd forintos EBITDA mellett, az egy részvényre jutó nyereség pedig 19 forint fölé ugrott. A bővülés elsősorban organikus volt és az iparági trendet is felülmúlta, így az AutoWallis továbbra is stabil növekedési pályán mozog, több pénzügyi mutató esetében már most meghaladva a 2025-re korábban kitűzött célokat.
Megjelent a UBS és az Art Basel közös 2023-as The Art Market riportja, amely a globális művészeti piac növekedését és változásait mutatja be. Az idei kiadvány immáron hetedik megjelenése a globális művészeti piacról szóló jelentésnek, amely egy átfogó makrogazdasági elemzést nyújt a 2022-es művészeti színtér gazdasági helyzetéről.
A legtöbb szakértő szerint hüvelykujjszabálynak tekinthető, hogy akkor egészséges egy ország ingatlanállománya, ha az 100 évente teljesen megújul, vagyis évente átlagosan a lakások 1 százaléka lecserélődik egy új építésű ingatlanra. A hazai lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint 4,6 millió, igaz már 2016-ban is ennek több mint 12 százaléka üresen állt, a valós lakott ingatlanállomány ezért valamivel több mint 4 millió lehet. Ezt figyelembe véve, az egészséges épületállomány megújuláshoz évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie, azonban 2008 volt az utolsó olyan év, amikor a kiadott lakásépítési engedélyek száma meghaladta ezt a lélektani határt. Az új építésű lakásokra pedig töretlen az igény, a piaci szereplők az ingatlanpiac motorját továbbra is a korszerű, viszonylag kis alapterületű lakásokban látják. A bezuhanó beruházói kedv azonban nem kedvez az új lakásra vágyóknak, a kínálat szűkülésével pedig az árak konszolidálódására sem lehet számítani. Ha nagy a kereslet, hol van a kínálat? A Portfolio Lakáskiállításon április 21. és 23. között kiderül.
Nagy-Britanniában 18,2 százalékkal, 287 ezer 825 darabra nőtt az új autók eladása márciusban az egy évvel korábbihoz képest, és ezzel már a nyolcadik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést - derült ki a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) honlapján szerdán közzétett adatokból.
Amíg a nemzetközi piacokon az egyre inkább erősödő recessziós félelmek aggasztják a befektetőket, addig a magyar tőzsde az elmúlt napokban rendre felülteljesített a nemzetközi piacokhoz képest. Az emelkedést itthon a blue chipek vezetik, amiknek az árfolyama az elmúlt napok tőzsdei ralija után igencsak izgalmas szintekhez ért.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
