Keresett kifejezés: 《中华人民共和国兵役法》2021年10月1日起施行 规定 | Találatok száma: 5470 Új keresés
Továbbra is a Lidl a legnagyobb kiskereskedelmi lánc Magyarországon, azonban a tavalyi év nagy "előzője" az Aldi, amely több versenytársat is maga mögé tudott utasítani - derül ki a Trade Magazin friss elemzéséből.
Hongkongot megelőzve Szingapúr lett a legdrágább lakáspiacú város az ázsiai és a csendes-óceáni térségben - írja a CNBC. A városállamban egy átlagos lakás 1,2 millió dollárba (közel 420 millió forintba) kerül, míg a havi átlagos bérleti díjak elérik a 2600 dollárt. A jövedelmekhez viszonyítva azonban nem ott a legdrágábbak a lakások, egy kínai város lett a legkevésbé megfizethető.
2022 számtalan rekordot hozott a hazai brókercégeknél, a szolgáltatók működésére és jövedelmezőségére is pozitívan hatott a magas piaci volatilitás, az ukrajnai háború és a magas inflációs környezet, annak ellenére, hogy a magas állampapírkamatok kiszorító hatást gyakorolnak a befektetési eszközökre. A három vezető magyarországi befektetési szolgáltató, az Erste Befektetési Zrt., a Concorde Értékpapír Zrt. és az Equilor Befektetési Zrt. bevétele és profitja is új rekordot ért el, a cégek pedig korábban soha nem látott mértékű osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak.
A 25-34 éves magyar fiataloknak csupán kevesebb mint harmada rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 31,9 százalékos aránnyal Magyarország a sereghajtók közé tartozik az EU-ban: ennél rosszabb ráta csak két tagállamban, Romániában és Olaszországban mutatható ki. A hazai adat így mintegy 10 százalékponttal marad el az uniós átlagtól (42 százalék), miközben az EU azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a tagállamok átlagában elérje a 45 százalékot a ráta. Hazánkban ráadásul a 2021-es átmeneti javulást 2022-ben újra romlás követte.
Az idén egyelőre felültervezettnek tűnnek a költségvetés társasági adóból származó bevételei, de a Pénzügyminisztérium által most bemutatott 2024-as büdzséterv még magasabb tételekkel számol. A különbségre részben magyarázatot adhat a globális minimumadó jövő évi kötelező bevezetése, de bőven lehet ebből még kellemetlen meglepetés.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
Kiugró nyereséget ért el a fúzió előtti utolsó negyedévben, vagyis az év első három hónapjában az MBH Bank. A korrekciós tételek nélkül számított profit ugyanis 91 milliárd forint volt, duplája az egy évvel korábbinak. Az eredményjavulás annak köszönhető, hogy a bank kamatjövedelme ezen időszak alatt 75 milliárd forinttal javult, vagyis szintén megduplázódott a kamatkörnyezet emelkedésének köszönhetően. Az állami terhek növekedése miatt ugyanakkor a számviteli nyereség valamelyest csökkent, 22,3 milliárd forintra. A hitel- és betétállomány egy év alatt még nőtt, 2022 vége óta viszont a piaci trendekkel összhangban már csökkent a banknál.
Felejts el mindent, amit eddig a CIG Pannónia gyorsjelentéséről és annak legfontosabb számairól gondoltál! Tőzsdei biztosítóként az idei évtől új számviteli rezsimre kötelezték a biztosítót, és az IFRS 17 szerint elkészült beszámolóban se díjbevétel, se működési költség, se új szerzési adat nincs, legalábbis messze nem abban a tartalomban, ahogy eddig megszoktuk. Az egyetlen biztos pontnak úgy, ahogy tekinthető adózott eredmény 93 millió forint lett a társaságnál az első negyedévben, ami háromszorosa az egy évvel korábbinak - ez jó hír a részvényeseknek. A többit megpróbáljuk röviden elmagyarázni.
Minden kilencedik 15-29 év közötti magyar fiatal nem tanult és nem is dolgozott 2022-ben. Ez a 10,8 százalékos arány jobb az uniós átlagnál (11,7 százalék), derül ki az Eurostat friss adataiból. A hazai mutató az elmúlt 10 évben két esztendő kivételével folyamatosan csökkent, így az utóbbi évek tendenciái alapján jó esély van arra, hogy az EU által kitűzött célnak megfelelően 2030-ra 9 százalékra csökken a nem tanuló, nem dolgozó (NEET) fiatalok aránya Magyarországon; tavaly kilenc EU-tagállamban volt ennél a szintnél alacsonyabb a mutató. A nemekre bontott adatokból viszont az derül ki, hogy a nem foglalkoztatott és oktatásban, képzésben sem résztvevő fiatal nők hazai aránya valamelyest magasabb az uniós átlaghoz képest: a hazai mutató 13,3 százalék szemben az uniós 13,1 százalékkal.
Az előzetes közlésnek megfelelően Varga Mihály pénzügyminiszter kedden hivatalosan is beterjesztette a parlamentnek a 2024-es költségvetést. Vagyis a kormány minden kockázat, valamint a 2023-as büdzsé elcsúszása ellenére ezúttal is bevállalta a korai költségvetés-alkotást, annak minden hátrányával. A hab a tortán, hogy a jelenlegi változatában még törvénysértő is a törvényjavaslat: nem számol a jegybanki veszteségtérítés kiadásával, és ebből kifolyólag azt is mondhatjuk akár, hogy csak azt a látszatot kelti, hogy ez egy kész költségvetés. Gyorsértékelésünkben összefoglaljuk a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, részletes elemzéssel hamarosan jövünk.
Az első negyedévben a beruházások volumene 1%-kal nagyobb volt Magyarországon, mint az előző negyedévben. A növekedés meglepőnek számít annak fényében, hogy a magyar gazdaság az év elején is recesszióban volt, igaz, "csak" a gépberuházások ugrottak meg, az építési fejlesztések lejtmenete folytatódott. Az egy évvel korábbihoz képest a beruházási volumen 2,8%-kal csökkent.
Az európai uniós szabályozás értelmében a tagállamoknak 2023. június 30-ig be kell nyújtaniuk a 2021-2030-as időszakra vonatkozó frissített nemzeti energia- és klímaterveik (NEKT) tervezetét az Európai Bizottság felé. A NEKT, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó, 2040-ig kitekintő Nemzeti Energiastratégia (NES) aktualizálásán a magyar kormány is dolgozik, és az eddig megjelent információk szerint jelentős változások várhatóak a dokumentumokban.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
A mesterséges intelligencia térnyerése nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem sodorja veszélybe a munkahelyeket, nem okoz tömeges munkanélküliséget, de az kétségtelen, hogy szépen lassan minden dolgozó életére hatással lesz, ahogy beépül a munkafolyamatokba. Akik megfelelően alkalmazzák, sok pénzt kereshetnek vele, a lemaradók viszont idővel gondba kerülhetnek.
Az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az infokommunikációs (IKT) szektorban dolgozó nők aránya. Hazánkhoz képest egyedül csak Csehországban dolgozik arányaiban kevesebb nő ebben az iparágban. Nálunk 13,6 százalékot, Csehországban 11 százalékot sem tesz ki a ráta, miközben az uniós átlag a 19 százalékot közelíti – derül ki az Eurostat friss adataiból. Ha pedig az IKT-szakemberek teljes létszámát (férfiakét és nőkét is) nézzük, akkor az mondható el, hogy az informatikusok munkaerőpiacon belüli arányát tekintve sem éri el Magyarország az uniós átlagot (4,1 százalék a hazai adat szemben az uniós 4,6 százalékos rátával).
Csehország, Magyarország, Spanyolország és Litvánia – ez a 4 EU-tagállam vezetett be a háború és az energiaválság kezdete óta új banki különadót, velük együtt összesen 17 EU-tagállamban létezik hasonló típusú adóteher. Mértékét tekintve azonban a magyar bankok különadója egész Európában párját ritkítja.
Miközben dúl a fegyveres küzdelem Ukrajnában, kevésbé látványosan egy vallásháború is kibontakozott az oroszok és az ukránok között, amely még mélyebb árkokat húz a harcoló felek közé. Ukrajna már négy évvel ezelőtt létrehozta saját nemzeti ortodox egyházát, az orosz invázió óta pedig egyre többen térnek be az új szervezetbe a moszkvai központú egyházból, melynek vezetője az a Kirill pártiárka, aki a „különleges katonai művelet” egyik legfontosabb és leghangosabb ideológiai támogatója Oroszországban. A háború több évszázados tradícióknak vet véget Ukrajnában, így például az új kijevi egyház idén már nyugati módra december 25-én fogja ünnepelni a karácsonyt. Eközben az oroszok által megszállt területeken zajlik a nem orosz ortodoxok üldözése, melynek során nemcsak a független ukrán ortodox egyház, hanem katolikusok, protestánsok és muszlimok is célkeresztbe kerültek.
Június elején, talán már a hónap első napján (azaz jövő csütörtökön) becsődölhet az Egyesült Államok az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen szerint, ha addig nincs megállapodás, azaz az adósságplafont nem emelik meg eddig. Az esetleges államcsőd csupán technikai jellegű lenne, hiszen az amerikai kormány bőven tudná magát finanszírozni a piacokról, de az adósságszabályok ezt nem engedik neki. Az esetleges államcsőd technikai volta persze nem mentené meg a világot a beláthatatlanul súlyos következményektől. A piac aggodalma ehhez képest visszafogott, ami azzal magyarázható, hogy a megállapodást szinte biztosan tető alá hozzák határidő előtt. Az adósságplafonnal kapcsolatos vitának viszont már így is voltak költségei az ország számára, és a mai eseményeket látva a jövő nem túl megnyugtató.
Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag és a német recessziós hír nyomán új kétéves mélypontra zuhant pénteken az Európában irányadó TTF gázár, ami azt jelenti, hogy már csak 100 forintba kerül egy köbméter ára a tőzsdén. Ez kevesebb, mint az ötöde annak, mint amennyit (580 forintot) az átlagfogyasztás felett kell fizetnie a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentés új rendszerében, és könnyen lehet, hogy még tovább szakad a tőzsdei gázár. Mindez látszólag egyre inkább lehetőséget ad arra, hogy a kormány ősszel levágja az átlagfogyasztás feletti részre a gázárat, ha arra a költségvetési helyzet lehetőséget, az inflációs pálya pedig szükséget ad, ám vannak további nehezítő tényezők.
Adóváltozások és a működési költségek masszív emelkedése nehezítette a Zwack tavalyi évét, a bevezetett áremelések pedig visszavetették a magyarországi értékesítéseket a január-márciusi negyedévben – derül ki a Zwack ma közzétett éves jelentéséből. A befektetők azonban nagyobb figyelmet szentelnek most az osztaléknak, ami kellemes meglepetést okozott, a vállalat ugyanis megemelte az osztalékot az előző évhez képest: 1700 forint kifizetését javasolja a júniusra időzített közgyűlésnek.
A NIS2 szabályozás újabb hazai rendelete jelent meg, amely szabályozza a kiberbiztonsági audit módszertanát, illetve... 
Már sokat írtam róla, hogy miért nem kötünk Fundamentát. Az ok egyszerű: mióta nincs állami támogatás, nem lehet...
Hogyan sikerült a józan ész ellenére lépre csalni Jani bácsit olyan sokszor? Lélektani tényezők. The post Miért...
Már számos alkalommal pedzegettem az UEFA és a szövetség égisze alatt futó klubok konfliktusát. Az idei Bajnokok... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ingatlanvásárlás minimális önerővel: Hogyan csökkentsd a kockázatokat? Az...
Alig egy hónapja lépett hivatalba az új amerikai elnök, de az energiapolitika terén máris számos jelentős döntést...
Napról napra romlik a helyzet.
Mégis ki fog itt valaha adómentességet felszámolni?
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
