Az Európai Bizottság arra kéri az Egyesült Királyságot, hogy egyezzen bele a Brexit-megállapodás ratifikálási határidejének kitolásához április30-ig, és egyúttal meghosszabbítaná a január végén lejáró átmeneti időszakot - írja a Reuters.
A Brexit sok szereplőt érintett és érint, de tekintettel arra, hogy London a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, így ezen szektort különösen érinti. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között tavaly év végén megkötött kereskedelmi és együttműködés megállapodás alapvetően nem tér ki a pénzügyi szolgáltatásokra. Azaz esetükben – a várakozásoknak megfelelően – már nem lehetséges egyik irányban sem az EU-s határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatási tevékenységek korábbi formájának fenntartása, a passportingon alapuló határon átnyúló szolgáltatás, a fióktelepi működés lehetősége megszűnik. A 2020 karácsonyi EU-UK közös nyilatkozatok alapján az látható, hogy várhatóan ez év márciusáig dolgozzák ki az EU és az Egyesült Királyság közötti pénzügyi szabályozási együttműködési kereteket, ideértve különösen az ekvivalencia kérdéskörét - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
A koronavírus megjelenése, a járvány megfékezése érdekében hozott szigorú korlátozó intézkedések romba döntötték az amúgy is súlyos problémákkal küzdő brit autógyártást: alig 920 ezer autó gördült le a gyártószalagokról a szigetországban tavaly, ilyen alacsony darabszámra 1984 óta nem volt példa. Jó hír és némi bizakodásra adott okot, hogy Boris Johnson kormányának az utolsó utáni pillanatban sikerült megkötnie a régóta vágyott szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Ennek köszönhetően elkerülték a legrosszabb forgatókönyvet, a WTO szabályrendszerének bevezetését, amely a becslések szerint 110 milliárd eurós veszteséget okozott volna az iparágnak. Ugyanakkor egyre több jel és intő példa utal arra, hogy túl későn jött a megállapodás, amelynek bizonyos pontjai ráadásul a brit autógyártás lassú leépüléséhez vezethetnek.
Bár Kína továbbra is a világ legnagyobb autópiaca, az egyre bővülő elektromosautó-piacon tavaly már Európa vette át a vezető szerepet. Több érdekes trend is kiolvasható a tavalyi értékesítési adatokból, például az is, hogy a hagyományos autógyártók elektrifikációs erőfeszítései kezdenek célba érni, hiszen tavaly már nem a Tesla egyik modelljéből adták el a legtöbbet az európai piacon.
Az ázsiai tőzsdéken ma leginkább rossz hangulatban telt a kereskedés, Európában óvatos emelkedéssel indult a nap, a késődélutáni órákban azonban már komolyabb pluszokat is láthatunk. A befektetők feszült figyelemmel kísérhetik a Brexit-helyzet alakulását, a britek ugyanis a karácsonyi megállapodás technikai és politikai szintű átírását is követelhetik - ha erre nem hajlandó Brüsszel, akkor akár kész egyoldalúan is lépni London egy tegnap nyilvánosságra hozott levél szerint. Egyelőre nem mutat nyitottságot az Európai Bizottság arra, hogy a csak néhány hete kialkudott Brexit kereskedelmi megállapodás északír szabályozási részéhez máris hozzányúljanak, várhatóan a jövő héten egyeztet majd London és Brüsszel az északír protokoll ügyében. Mindemellett fontos hír még a britek háza tájáról, hogy a várakozásoknak megfelelően nem módosította a 0,1 százalékos alapkamatot a Bank of England monetáris tanácsa. Kedvező piacnyitást láthatunk a tengerentúlon, mindhárom vezető index pluszban zárta a kereskedést.
Amint az várható volt, egyelőre nem mutat nyitottságot az Európai Bizottság arra, hogy a csak néhány hete kialkudott Brexit kereskedelmi megállapodás északír szabályozási részéhez máris hozzányúljanak, ahogy azt szerdai levelében követelte a brit kabinetminiszter, bizonyos átmeneti szabályok 3 hónapról közel 2 évvel való kinyújtása formájában.
Az utóbbi napok dollárerősödése ellenére a forint egyelőre jól tartja magát, továbbra is a kitörés határán táncol a magyar deviza. Egyelőre úgy tűnik, hogy a negyedik negyedév talán a vártnál jobban sikerülhetett a gazdaságban, a vakcinákkal pedig 2021-ben is javulhatnak a kilátások.
Magyarországnak jobb az Európai Unióban, és azt várja az EU-tól, hogy a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományát őrizze - mondta egy német lapnak adott interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az ország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is látja az integrációban.
A tavaly karácsonykor kötött kereskedelmi Brexit-megállapodás eleve súlyos helyzetet teremtett a speciális helyzetben lévő Észak-Írország számára, amit tetézett volna egy át nem gondolt múlt pénteki európai bizottsági rendelet és most utóbbit ürügyként felhasználva lendült támadásba a brit kormány ahhoz, hogy követelje a karácsonyi megállapodás átírását nemcsak technikai, hanem politikai szinten is. Ha pedig erre nem hajlandó Brüsszel, akkor kész egyoldalúan is lépni London egy szerdán nyilvánosságra hozott levél szerint, amelyet egy mai uniós-brit egyeztetés elé időzítettek. Az újonnan fellángolt vita még nagyon messzire is elvezethet.
Frissítés: a szerda esti tárgyalások alapján egyelőre úgy tűnik, hogy lepattant elsőre az EU-ról a brit kormány követelése a Brexit-megállapodás azonnali módosításáról.
Meg kellene nyitni az Európai Uniót a londoni pénzügyi központ számára, hiszen a brit pénzügyi szabályok megfelelnek az EU szabályainak – adott hangot véleményének a TheCityUK lobbicsoport a Reuters szerint.
Az Egyesült Királyság hétfőn formálisan is bejelentette csatlakozási kérelmét a 11 országot tömörítő CPTPP-hez (Átfogó és Progresszív Megállapodás a csendes-óceáni Térség Partnerségéről) - írja a Reuters.
A vasárnap közzétett legfrissebb adatok alapján több mint 600 ezer embert oltottak be az elmúlt 24 órában a koronavírus elleni vakcinával Nagy-Britanniában. A brit oltási kampány kezdete óta ez az eddigi napi rekord.
Nagy-Britannia felvételét kéri az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) elnevezésű szabadkereskedelmi szerveződésbe - közölte vasárnap a brit külkereskedelmi minisztérium.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy mégsem terjeszti ki Észak-Írországra a vakcinaexport-ellenőrzést, miután Londonban, Belfastban és Dublinban egyaránt felháborodást okozott a brüsszeli testület szándéka - közölték szombatra virradóra hírügynökségek.
A kínai cégek lezárt fúziói és felvásárlásai 2020-ban 29 milliárd dollárt tettek ki, ez 2008 óta a legalacsonyabb érték, miközben 2017 volt a rekordév, 139 milliárd dollárral - közölte a Baker McKenzie ügyvédi iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az Egyesült Királyság „elvesztése” feletti hivatalos sopánkodás mögött valójában jó páran inkább lehetőséget látnak a Brexitben, semmint tragédiát: ki ezért, ki azért örül. A föderális Európa hívei úgy érzik, szabad a pálya, a közösködést (az integráció mélyítését) foggal-körömmel akadályozó London immár végleg kikerült a képből. Az önálló – Amerikától egyre függetlenebb – EU szószólói kaján mosollyal figyelik Washington „trójai falovának” távozását, úgy látván, eljött az ő pillanatuk: az Unió politikai-katonai fellépését belülről folyamatosan gáncsoló London nélkül Európa talán végre külön világhatalmi pólussá alakul. Van is az ilyesfajta eszmefuttatásban némi ráció – csak épp a maradék Huszonhetek belső vívódásaival nem számol.
A kereskedelmi ingatlanberuházások európai volumene tavaly elérte a 275 milliárd eurót. Bár a 2019-es 331 milliárd euróhoz képest ez 17%-os csökkenést jelent, a 2020-as forgalom mégis felülmúlta a Covid-19 világjárvány hatásaival kalkuláló előzetes várakozásokat. A magyar piacot tekintve a beruházási mennyiség összértéke 1 milliárd euró volt – derül ki a CBRE legfrissebb adataiból.
A kamatok szinten tartása mellett már két héttel ezelőtt 400 milliárd forinttal 1150 milliárdra emelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét a Monetáris Tanács – olvasható a jegybank keddi közleményében. A kamatokkal kapcsolatban továbbra is óvatos az MNB, elsősorban az inflációs kilátások emelkedését és bizonytalanságát hangsúlyozza, illetve kiemelik, hogy szükség esetén minden eszközt készek bevetni.
A Mastercard ötszörösére emeli a bankközi jutalékot Nagy-Britanniában az EU-ben történő online vásárlások esetében, a lépésre a Brexit nyomán kerül sor idén ősszel – írja a Financial Times. A lépés következménye, hogy a kereskedők többet fizetnek a kártyaelfogadásért, a magasabb költséget pedig részben a fogyasztók állják, részben a kereskedők nyelhetik le.
Érdekes fejlemények zajlanak a világgazdaságban a koronavírus válság (remélhetőleg) kései szakaszában. Az egyes ágazatok, földrajzi térségek kereslet-kínálati viszonyai eltérő ütemben és mértékben normalizálódnak, ami látványos piaci súrlódásokat okoz. A nyersanyagok drágulásáról (és a vele feléledő reflációs forgatókönyvekről), illetve az egyes területeken megjelenő áruhiányról már írtunk, a leglátványosabb folyamatok azonban a szállítmányozásban indultak be: négy-ötszörösére ugrott az Ázsiából Európába való szállítás költsége az utóbbi hónapokban a globális konténerhiánynak köszönhetően. A kínai exportőrök öldöklő harcot folytatnak a szabad kapacitásokért, miközben Európából szinte üresen mennek vissza a konténerek.