Meredeken emelkednek az itthoni bérek, hamarosan visszajöhetnek a kivándorolt magyarok

A magyarországi építőipari jövedelemszint már nagyjából eléri a nyugat-európai felét, ez több esetben már elég lehet ahhoz, hogy a kivándorlás jelentősen lassuljon, ha pedig a következő két évben további 50 százalékot emelkednek a bérek, és elérik a nyugat-európai szint 75 százalékát, akkor már nem feltétlenül lesz érdemes külföldön dolgozni, és akár elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is, nyilatkozta lapunknak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke. Ehhez viszont az kell, hogy a jövőre hivatalba lépő új kormány előre gondolkodjon, hogy milyen ösztönzőkkel tudja segíteni az építőipart a 2020-21 utáni időszakban, mert ha az iparágban dolgozók azt látják, hogy az építőiparban lesz legalább 5-6 stabil év, akkor azért már érdemes hazajönni.

A magyar cégek közötti munkaerőelszívásról, ukrán oligarchákról, régiós ingatlanárakról, az uniós pénzcsapok elzárása utáni időkről, a minőségi anyagok kispórolásáról, a pakisztáni munkások idecsábításáról, Paks 2-ről és a stadionépítésekről is beszéltünk a Masterplast vezetőjével.

Hiába nyakal mindenki Unicumot, lelassult a Zwack növekedése

Kedden piaczárásután tette közzé féléves gyorsjelentését a Zwack, melyben némi visszaesésről számolt be a főbb eredménysorokon.

Végrehajtás alatt, új fordulat a legendás magyar cégnél

Új fordulat kezd kibontakozni a családi viszállyal küzdő Herbária Zrt. életében. A cégbíróság végrehajtást jegyzett be a társaság többségi részesedésére, miután a többségi részvényes ellen végrehajtási eljárás indult. Mindeközben a Herbária Zrt. által birtokolt értékes védjegyek tulajdonost cseréltek.

Csányi: A bankvilág nem a kalandorok helye

Nőhet még tovább az új lakások ára?

A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.

Az MNB elmagyarázza, mi is az a digitális jegybankpénz

A készpénz aránya a pénzforgalomban az utóbbi évtizedekben globálisan tendenciózusan csökkent; a digitális, illetve dematerializált, általában online is hozzáférhető számlapénz vált a legnépszerűbb pénztartási formává. Mivel a jelenlegi pénzügyi szabályok szerint a háztartások és a vállalatok nem nyithatnak számlát a jegybanknál, illetve nem rendelkezhetnek digitális jegybankpénzzel

• 1, számlapénzt kizárólag kereskedelmi bankokon keresztül, azaz bankbetét formájában tarthatnak. A technológia fejlődésével azonban akár az is lehetővé válik, hogy a jegybank - a fő feladataira való fókusz megtartása mellett - nagy mennyiségű számlát kezeljen, illetve dematerializált jegybankpénzt vezessen be. Az elmúlt időszakban számos nemzetközileg tekintélyes jegybank és intézmény - többek között az angol, a kanadai, a svéd jegybank *2, az EKB, a BIS és az IMF - kutatói jelentettek meg tanulmányt a digitális jegybankpénzről; jelen írás röviden ismerteti a digitális jegybankpénz témakört.

Két sikertelen és egy sikeres kiigazítás története

A rendszerváltást követő évtizedekben mindeddig három alkalommal történt jelentős kísérlet a költségvetés egyensúlyának megteremtésére, de ezek közül csak a legutolsó teremtett tartós egyensúlyt növekedési áldozat nélkül. Az első 1995-ben és 1996-ban valósult meg, a második (két fázisban) 2006 és 2009 között történt, végül az utolsóra 2010 és 2012 között került sor, tehát minden évtizedre jutott egy program. Az alábbiakban a kiigazítások hátterét, szerkezetét és eredményeit elemezzük, ami alapján a gazdaságpolitika három, teljes mértékben eltérő megközelítésének képe rajzolódik ki. Az első két program a gazdasági növekedés szempontjait figyelmen kívül hagyva csak a rövid távú költségvetési szempontokra koncentrált, míg a harmadik strukturális reformokra építve, növekedésbarát módon ment végbe, és így egyedüliként volt képes a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartani, miközben megteremtette a fenntartható növekedés alapjait.

Donald Trumpon állt bosszút a Twitter alkalmazottja

Donald Trump Twitter-fiókja péntekre virradóra rövid ideig elérhetetlenné vált, a felhasználók, akik az amerikai elnök bejegyzéseit olvasták volna olyan hibaüzenetbe ütköztek, miszerint az oldal nem létezik.

Van valami, amiben élen járnak a magyar bankok egész Európában

Augusztus végére új csúcsra, 8000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar bankok állampapír-állománya, és ez nemcsak a magyar piacon számít kiemelkedőnek, hanem egész Európában nálunk hitelezik a legnagyobb arányban a bankok az államot saját méretükhöz képest. Ha megvalósulnak az MNB tervei, akkor ez még tovább növekedhet a következő hónapokban, amiből a hitelfelvevők is profitálhatnak.

Közel az idő, amikor robotok fognak állásinterjúztatni

A jövőben objektívebbé válhat az állásinterjúztatás, és nagyobb szerephez juthat a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatban. Míg a jelölteket hamarosan videorobotok fogják versenyeztetni, a munkáltatóknak egyre szélesebb eszköztárból válogatva kell magukat vonzóvá tenniük: a csocsószoba helyett az irodai erdő és a sétálómeetingek kora jöhet. De meddig kell még önéletrajzot szerkeszteniük a jelentkezőknek, és átvehetik-e a gépek a HR-vezetők helyét?

Vitézy: Örülök az új alagútnak a Széll Kálmán téren

Alagutat fúrhatnak a Széll Kálmán téren a Várfok utca alá, hogy az egykori Postapalota felújítása és irodaházzá alakítása után könnyebb legyen megközelíteni a teret - írja az mfor.hu.

Limitált példányszámú emlékérmék a reformáció 500. évfordulójára

Idén ünnepeljük a reformáció kezdetének 500. évfordulóját, és ennek alkalmából október végén a Magyar Nemzeti Bank két emlékérmét bocsát ki. A 10.000 forint névértékű ezüst emlékérmét és ennek 2000 forintos színesfém változatát most a műtárgy.com mutatja be az érdeklődő szakmai közönségnek.

Megszűnik a rendelőkben a sorban állás?

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) november 1-jei indulása inkább az ágazat számára lesz "izgalmas", a betegeknek kevésbé lesz észrevehető - mondta az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztos egy hétfői háttérbeszélgetésen. Vartus Gergely hangsúlyozta, a rendszer működőképes, de felkészültek arra is, ha bárhol valamilyen informatikai probléma merülne fel.

53 milliós alapbért akarnak a Ryanair pilótái

Néhány év múlva egy egészen más Budapesten sétálhatunk

Budapesten járva szinte lépten-nyomon óriásdarukba ütközünk, bizonyítva, hogy gőzerővel zajlanak az irodaberuházások. Nem csak a teljes építési volumen nagy azonban, hanem néhány igazán gigászi projekt is épül a következő években. Az alábbiakban azokat a projekteket szedtük össze, amelyek méretben jelentősen meghaladják az eddigi legnagyobb épületeket is, így jelentősen átformálva a város adott részeinek arculatát.

Gombamód szaporodnak a kriptopénz alapok - Rárepülnek a bitcoinra

Míg tavaly alig találhattunk pár olyan alapot, amely kriptopénzekbe fektet, addig mára már odáig nőtte ki magát a szegmens, hogy létrejött az első alapok alapja is.

Hogyan kommunikálnak Magyarországon a legsikeresebb márkák? (x)

Bár a digitalizációnak köszönhetően megsokszorozódtak a kommunikációs lehetőségek, mégis egyre nehezebb márkaüzeneteket hatékonyan eljuttatni az emberekhez. Hogy csinálják ezt a legsikeresebb márkák, milyen gyakran és mennyi ideig promócióznak egy-egy terméket vagy szolgáltatást, és milyen szerepet szánnak az okostelefonnak a márkakommunikációban? Az idei BrandFestival ezekre a kérdésekre ad választ: Shane Tusup, Hosszú Katinka edzője és menedzsere exkluzív motivációs előadása mellett többek között a Coca-Cola, a Telenor Magyarország és a KMPG szakemberei osztják meg a stratégiaalkotás és a márkaépítés terén szerzett tapasztalataikat.

Milyen az élet egy elektromos autóval, ha otthon és a munkahelyen sem tudod tölteni?

Egy elektromos városi kisautót alap esetben úgy kell tölteni, mint egy mobiltelefont, naponta töltőre kell tenni. De mi van, ha sem otthon, sem bent a cégnél nem tudjuk tölteni? Egy hét tesztelés után úgy tűnik, van élet fix otthoni vagy céges töltőpont nélkül is, néhány megkötéssel így is egész kényelmes az együttlét egy elektromos autóval.

Valójában mindannyian a Facebook és a Google termékei vagyunk

Már 30-40 éve vannak számítógépek, mégis most téma a digitalizáció. A különbség, hogy most a folyamatok digitalizálódnak, ami a bankszektorban is egyre nagyobb teret nyerhet a szolgáltatásokban. Az Y-generáció elvárásainak megfelelően egyre több ügyet el lehet majd intézni okostelefonon, táblagépen. Bár a pénzügyi szektor figyelmét és erőforrásait mostanában a szabályozási változások (MIFID 2, PSD2, GDPR) kötik le, ha ennek vége, újabb lendületet kaphat az innováció - hangzott el a Dorsum Klub rendezvényen.