A melankolikus európai tőkepiaci hangulatban relatíve jól teljesítenek az autógyártó vállalatok részvényei, ez első sorban a BMW-nek és a Volkswagennek köszönhető. Utóbbi jegyzése már több, mint 10 százalékkal került feljebb, mindez Ralf Brandstätter, a Volkswagen márka vezérigazgatója által tett bejelentéseknek köszönhető.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
Oroszország védelmi költségvetése jelentősen visszaesett, a 2021-es évben már várhatóan a világ 10 legnagyobb katonai büdzséjével rendelkező országának listájáról is le fognak kerülni. A jelenségnek számos oka van: Oroszország egyszerre sínylődik az elszálló infláció, a koronavírus-krízis, a nemzetközi szankciók és az olajpiaci volatilitás súlya alatt, ezzel együtt pedig más országok lényegesen többet kezdtek el költeni fegyverkezésre. Bár az orosz védelmi költségvetés reálértéken évek óta csökken, ilyen léptékű visszaesés, mint a mostani, aligha lesz tartós, az orosz hadsereg ütőképessége egyelőre nincs veszélyben.
Jelenleg három teljesen elektromos modellje van a BMW Csoportnak, idén érkezik hozzájuk még kettő, az iX és az i4, a következő években pedig elérhető lesz az 5-ös, a 7-es és az X1-es BMW teljesen elektromos változata is, 2030-ra pedig az eladások több mint felét már az elektromos autók teszik ki, derült ki a BMW mai rendezvényén.
Az AutoWallis tulajdonába kerül Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb BMW márkakereskedése, olvasható a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett sajtóközleményben. A Hungária körút 95. szám alatt működő szalont eddig is a csoport leányvállalata bérelte, ahol BMW és MINI járműveket értékesítenek.
Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 4,13 százalékos nettó hozamot értek el 2020-ban, a tagok hosszútávú, infláció feletti reálhozama 2-4 százalékos sávban alakul. A koronavírus tavaly tavaszi első hullámának tőkepiaci sokkja a nyugdíjpénztárak hozamteljesítményét is lerontotta. A nemzetközi tőzsdék és a BUX mélyrepülése után a járvány nyárra enyhülő nyomása optimista befektetői hangulatot, növekvő hozamteljesítményt hozott. A második vírushullám enyhébb visszaesést okozott a második félévben, decemberre azonban a pénztárak hozama újra jelentősen növekedett - közölte az MNB.
Költségcsökkentés révén növelné profitabilitást a Volkswagen – közölte a világ második legnagyobb autógyártója egy nappal azután, hogy felvázolta ambiciózus, elektromobilitásról szóló terveit.
A hitelpiacot és az egész magyar vállalati gazdasági helyzetet jelenleg egy olyan pezsgősüvegnek látom, amely fel van rázva, csak még rajta van a dugó. Amikor majd kitisztul a helyzet, és vége lesz ennek az időszaknak, ez a dugó le fog kerülni róla, és nagyot fog durranni – prognosztizálja Szabados Richárd, az Erste Bank vállalati üzletágának vezetője, aki 5 év alatt az 5. helyre hozta fel a bankot a vállalati hitelállomány szerinti rangsorban, mégsem büszke erre. A zárás hitelpiaci hatásairól, a Commerzbank esetleges megvásárlásáról és az állami hitelprogramokról is kérdeztük a szakembert, aki utóbbiakról azt mondja, kezdenek leesni a svédasztalról az ételek, a kevesebb most már talán több lenne.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
Januárban az építőipari termelés volumene (szezonálisan és munkanap-hatással igazítva) 7,4%-kal haladta meg a múlt év decemberi szintet. Ezzel a teljesítmény elérte a koronavírus-válság előttit, ami még úgy is biztató, hogy a téli hónapok súlya csekély az ágazati termelésben. Biztatóan alakulnak a rendelési számok is.
Örök igazság, hogy a drágább ingatlanárak miatt a nagyvárosokban élőknek hosszabb ideig kell spórolniuk egy lakásra, még, ha a fizetések magasabbak is, mint az ország egy elmaradottabb részén. A Takarék Index elemzése szerint míg több megyében, például Nógrádban, Hevesben, Békésben, három-öt évi nettó átlagbérből lehet venni egy 60 négyzetméteres lakást, addig a fővárosban átlagosan több mint 11 évi kereset lehet ehhez szükséges. Az is sokat számít, hogy valaki milyen szektorban dolgozik, a villamosenergia-, illetve gázellátáshoz köthető állások sok megyeszékhelyen a legjobban fizető területnek számítanak.
Júniusig megszülethet az az uniós jogszabály, amely alapján a nagy multinacionális cégeknek országonkénti bontásban közzé kell tenniük, hogy az EU-n belül, illetve az unión kívüli adóparadicsomokban mennyi nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek be. Az uniós miniszteri tanács ugyanis február végén felhatalmazást adott az EU soros portugál elnökségének, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az adóelkerülés visszaszorítását célzó jogszabály megalkotásáról. A tanácsi szavazás során a magyar kormányzat nem támogatta a szabályozás elfogadását, pedig a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-rendszere ellenére hazánk a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik. 2017-ben például 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át Magyarországról az adóparadicsomok felé, ami közel 700 millió dollárnyi adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot.
Egy 4 részes cikksorozat keretében nézzük meg, hogy egy átlagos budapesti lakás árából mely Pest megyei településre lehetne kiköltözni. A harmadik részben az agglomeráció keleti részén fekvő városokat és községeket vesszük sorra, vagyis a Gödöllői, Aszódi, Vecsési, Nagykátai, Monori, Ceglédi, és Nagykőrösi járások településeit. A korábbi cikkből már kiderült, hogy aki nyugat felé venné az irányt, annak nem lesz egyszerű dolga, a délre eső településeken már könnyebb a helyzet, a keleti oldalon pedig még annál is több olyan helyszín szerepel a listán, ahol nem kell hozzányúlni a megtakarításhoz és bátran útnak lehet indulni egy budapesti lakás átlagárával, vagyis 34,7 millió forinttal a zsebünkben egy új otthont keresni. Az üzemanyagköltséggel viszont érdemes vigyázni, némely település nem a tipikus ingázási távolságban fekszik.
Joe Biden új amerikai elnök elődje számos intézkedését felülírta, azonban az űrkutatások területén támogatásáról biztosította a Donald Trump által elindított Artemis-programot, amely 1972 után ismét embert vinne a Holdra. A Trump-adminisztráció 2024-re célozta meg az újabb emberes Holdra szállást, a Biden-kormányzat azonban nem jelölt ki céldátumot. Ez nem is véletlen, hiszen szakértők szerint 2024-re a missziót szinte lehetetlenség megvalósítani a projekttel kapcsolatos finanszírozási és technikai nehézségek miatt. Sokáig azonban nem tolhatja ki Washington a küldetés időpontját, ha azt akarja, hogy amerikai legyen a következő ember a Holdon, mivel az utóbbi években Hold-programjával komoly sikereket elérő Kína is azt tervezi, hogy az évtized végére embert juttat a Föld körül keringő égitestre.
Az extrém időjárási körülmények hatalmas károkat okoztak az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban, és különösen Texas államot érintették súlyosan, ahol a nagy fagyok miatt milliók maradtak áram nélkül vagy fizettek elképesztő összegeket a fogyasztásuk után, mivel a nagykereskedelmi áramárak közel 10 ezer százalékkal ugrottak meg. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy Joe Biden katasztrófahelyzetet hirdetett egy idő után. A hóviharok azóta már elmúltak, de a problémák sora még korántsem ért véget. Számos szolgáltató ugyanis képtelen kiegyenlíteni az egekbe szökött áramárak miatti tartozásait, így sorra válnak fizetésképtelenné, ami akár dominóhatást is kiválthat. Néhány fogyasztó is pórul járt azonban a rosszul megválasztott szolgáltatási csomagja miatt, de voltak olyanok is, akik jót kerestek az egészen.
A vakcinálási program gyors felfutása, valamint Joe Biden 1900 milliárd dolláros csomagja nagy hajtóerőt adhat az amerikai gazdaságnak. A Fitch Solutions a 2021-es növekedési várakozását kis mértékben, a 2022-es előrejelzést pedig jelentős mértékben felfelé módosította. Sok függ a Fedtől is, amelynek meg kell birkóznia az inflációs aggodalmakkal és a növekvő kötvényhozamokkal, de az elemzőintézet közgazdászai támogató jegybankra számítanak még jövőre is.
Másról sem hallani mostanában, mint a koronavírus-járvány felfutó harmadik hullámáról, bezárkóznak és maszkot húznak az emberek világszerte - ha neked ebből eleged van, és a pénztárcádat sem annyira sajnálod, akkor több gyönyörű földi paradicsom is tárt karokkal vár egy kis "elmenekülésre", akár dolgozni, akár csak kikapcsolódni szeretnél. A CNBC most hat remek lehetőséget gyűjtött össze, ezeket mutatjuk be.
A kínai haderőben rendszeresített új technológiák támadó jellegűek, Kína arra készül, hogy kiszorítsa az Egyesült Államok katonai erejét Ázsiából – véli Philip Davidson tengernagy, az Egyesült Államok haderejének indiai–csendes-óceáni régiós parancsnoka. A szenior katonai vezető úgy látja, Kína 2027-ig megpróbálhatja fegyveresen az irányítása alá vonni Tajvant, melyet az Egyesült Államoknak minden eszközzel meg kell akadályoznia. A számok azt mutatják, hogy Kína tényleg nagyon rákapcsolt a fegyverkezésre: az elmúlt tíz évben duplázták a védelmi költségvetésüket és gőzerővel modernizálni kezdték haderejüket.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.