Felújítás vagy építés? - Így lesznek fenntarthatóbbak az épületeink

Elsőként talán érdemes lehet tisztázni, hogy mit értünk karbonsemleges épület alatt, mitől lesz az, hol kezdődik vagy éppen ér véget a folyamat?

A karbonsemlegességnek nincs egységes, univerzális meghatározása az építőiparban, mivel ez nagymértékben függ a regionális szabályozásoktól és az iparági szabványoktól. Annak érdekében, hogy mérhető és átlátható módon közelítsük meg ezt a kérdést, a Skanskánál mi egy világszerte elismert keretrendszerekhez igazodunk. Hozok egy konkrét példát: a malmöi Hyllie Terrass projekt esetében a Sweden Green Building Council Net-Zero tanúsítványát követtük. Ez a tanúsítvány a teljes épület karbonlábnyomának átfogó értékelését követeli meg, figyelembe véve mind a beépített szén-dioxid-kibocsátást (azaz az építőanyagok előállítása és a kivitelezés során keletkező kibocsátás), mind az üzemeltetési szén-dioxid-kibocsátást (az épület energiafelhasználása során keletkező kibocsátás) hatásait. A kritériumok teljesítése érdekében szigorú intézkedéseket vezetünk be a meghatározott kibocsátási határértékek betartására, optimalizáljuk az energiafelhasználást,

a fennmaradó kibocsátást pedig egy 50 éves életcikluson keresztül ellensúlyozzuk.

Végső soron a karbonsemlegesség elérése nem egy egyszeri lépés, hanem egy folyamatos elköteleződés. Ehhez elengedhetetlen a kibocsátások folyamatos monitorozása, a fenntartható anyagválasztás, az energiahatékony tervezés, valamint a megújuló energiaforrásokba történő befektetés, hogy az épület teljes élettartama alatt minimalizálja környezeti hatását.

Mit gondol a felújítás vs új építés kérdéséről? Egy kevésbé energiahatékony, de felújított épület vagy egy kiváló energiahatékonyságú, de új építési anyagokat felhasználó épület a jobb?

A fenntartható építészetben a felújításnak és az új építésnek egyaránt kulcsszerepe van. A választás több tényezőtől függ, beleértve az energiahatékonyságot, az építőanyagok környezeti hatását és az épület hosszú távú fenntarthatóságát. A Skanskánál komplex szemléletmódot alkalmazunk a fenntarthatóság terén, jó példa erre a magyarországi H₂Offices projektünk, ahol alacsony szén-dioxid-kibocsátású építőanyagokat, helyben termelt megújuló energiát napelemek segítségével, valamint energiahatékony fűtési és hűtési rendszereket, például négyévszakos hőszivattyúkat alkalmazunk. Azokon a területeken, ahol az energiatermelés magas szén-dioxid-kibocsátással jár, kiemelten fontos az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrásokra való átállás. Az üzemeltetési szén-dioxid-kibocsátás csökkentése fenntartható és költséghatékony energiamegoldásokkal az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy egy épület hosszú távon minimalizálja környezeti hatását. Ezzel párhuzamosan az építőipari beszállítói piac is folyamatosan fejlődik, egyre több alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyag és innováció jelenik meg. Ingatlanfejlesztőként aktívan részt veszünk ebben az átalakulásban, mégpedig úgy, hogy karbonhatékony termékeket és anyagokat keresünk. Magas fenntarthatósági elvárásainkkal arra ösztönözzük a beszállítókat, hogy olyan megoldásokba fektessenek, amelyek csökkentik az új épületek beépített karbonlábnyomát. Mind a felújítás, mind az új építés hozzájárulhat az épített környezet klímaterhelésének csökkentéséhez.

A legfontosabb, hogy adatvezérelt döntéseket hozzunk, amelyek kiegyensúlyozzák az energiahatékonyságot, az anyagok fenntarthatóságát és az épület hosszú távú környezeti teljesítményét.

Magyarországon egyelőre még nem igazán van többletértéke (a zöld szempontok alapján) a bérlők szemében a felújításnak. Az északi országokban vannak már olyan házak, ahol magasabb elismerést, értéket, és bérleti díjat érnek a fenntarthatóan felújított házak az újakkal szemben?

Az északi országokban egyre nagyobb elismerést kapnak a fenntartható módon felújított épületek. Ahogy egyre több fejlesztő és vállalat törekszik a karbonsemlegességre, az épületek átalakítása jelentős előnyökkel jár. Megfelelő körülmények között a felújítás jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, így rendkívül fenntartható alternatívát kínál. A bérlők számára továbbra is az elhelyezkedés a döntő szempont. Sok városközpontban korlátozott a fejlesztésre alkalmas területek száma, ezért a felújítás és átalakítás vonzó megoldást jelent, amely értéket teremt, miközben megőrzi a városkép jellegét. A fenntarthatóságon túl a régebbi épületek gyakran olyan építészeti karakterrel és egyedi dizájnelemekkel rendelkeznek, amelyek hiányozhatnak a modern épületekből. Ez a különlegesség hozzájárulhat a munkahelyi identitás erősítéséhez, és inspirálóbb környezetet teremthet a bérlők számára.

Tehát egyértelműen megfigyelhető a trend, hogy növekszik a kereslet a jól elhelyezkedő, fenntartható módon felújított épületek iránt az északi országok tekintetében. A bérlők egyre inkább felismerik ezeknek az épületeknek a környezeti előnyeit, történelmi értékét és erős ESG-kapcsolódását, ami növeli a piaci vonzerejüket.

Portfolio Építőipar 2025

Egy hét és jön az Építőipar 2025 konferencia, ahol a hazai aktualitások mellett a fenntartható építőipari megoldásokkal is foglalkozni fogunk. Részletek a linken.

Információ és jelentkezés

Vannak olyan, akár még pilot építési anyagok, technológiák, amelyek nagy valószínűséggel átformálhatják az építéseket? Amelyek fenntarthatóbb irányba tudják terelni az építőipart, a fejlesztéseket? Meg lehet szabadulni a betontól olyan országokban, területeken, ahol pl. a fával való építés nem elterjedt?

A beton továbbra is alapvető építőanyag marad, mivel tartós, erős és sokoldalúan alkalmazható. Ugyanakkor az iparág jelentős átalakuláson megy keresztül annak érdekében, hogy csökkentse a karbonlábnyomát. A Skanskánál aktívan dolgozunk olyan kis szén-dioxid-kibocsátású betonalternatívákon, amelyek anélkül csökkentik a környezeti terhelést, hogy veszélyeztetnék a szerkezeti stabilitást. A már említett Hyllie Terrass projektben például,

az egyes betontípusok szén-dioxid-kibocsátását 20-40 százalékkal sikerült mérsékelnünk azáltal, hogy optimalizáltuk a betonkeverékeket és csökkentettük az anyagfelhasználást a kulcsfontosságú szerkezeti elemeknél, például az alaplemeznél.

Emellett az új szénmegkötő technológiák, például a CCS (Carbon Capture and Storage) és a BECCS (Bioenergy with Carbon Capture and Storage) forradalmi lehetőségeket kínálnak a betonipar dekarbonizációjára. Ezek az innovációk rövid időn belül jelentősen fenntarthatóbbá tehetik a beton gyártását. Bár a faépítészet sok régióban kiváló alternatíva, a beton teljes kiváltása nem minden esetben megvalósítható. A fenntarthatóbb építőipar kulcsa az anyagok folyamatos fejlesztése és az innovatív technológiák alkalmazása, amelyek hosszú távú környezeti előnyöket biztosítanak.

Van olyan jó gyakorlat a fejlesztés, építés terén, vagy akár a szabályozásban Svédországban, ami reálisan átültethető egy teljesen más kultúrával, éghajlattal és társadalommal rendelkező másik országba?

Számos bevált svéd gyakorlat sikeresen alkalmazható más országokban is, függetlenül a kulturális vagy éghajlati különbségektől. Az energiahatékony építési szabványok, például a Passivhaus, hideg és meleg éghajlaton egyaránt hatékonynak bizonyultak a szigetelési és szellőztetési stratégiák optimalizálásával. A moduláris építés egy másik széles körben alkalmazható módszer, amely növeli az építési sebességet, biztonságot és minőséget, így különböző piacokon is értékes megoldásként jelenhet meg. A távfűtési rendszerek és a hulladékból nyert energia csökkentik a kibocsátást és a hulladéklerakók terhelését – még melegebb éghajlaton is, ahol az energiaigény eltérő mintázatokat követ.

Emellett olyan innovációk, mint a fenntartható faépítészet, az intelligens energiahálózatok és az integrált városi mobilitási tervezés, hozzájárulnak a nagyobb ellenálló képességhez, a megfizethetőséghez és a környezeti fenntarthatósághoz. Ezek a megoldások bizonyítják, hogy a jövőbe mutató építési és városfejlesztési stratégiák helyi viszonyokhoz igazíthatók, és eközben alapvető előnyeiket is megőrzik.

Mi mozdította leginkább előre Svédországban a fenntartható épületek elterjedését? A szabályozás, a bérlők, a finanszírozók kényszerítik ki?

Svédországban a fenntartható épületek térnyerését szabályozási keretek, bérlői elvárások és finanszírozói szempontok együttesen hajtják. Ugyanakkor ezen külső tényezők mellett maguk a fejlesztők is kulcsszerepet játszanak a fenntartható építkezés előmozdításában. Számos vezető ingatlanfejlesztő tudatosan törekszik a fenntarthatóságra, felismerve annak hosszú távú értékét mind piaci, mind üzemeltetési szempontból. Emellett az EU Taxonómia szabályozásai már most formálják az iparágat, és a jövőben is erőteljes hajtóerőt jelentenek a fenntartható építési gyakorlatok elterjedésében Európa-szerte. A világos kritériumok meghatározásával a taxonómia keretrendszere elősegíti az energiahatékonyság növelését, a karbonlábnyom csökkentését és a felelősségteljesebb erőforrás-gazdálkodást.

A fenntartható épületek széles körű elterjedése Svédországban egy proaktív és együttműködésen alapuló megközelítés eredménye, ahol a szabályozások, a piaci kereslet és a fejlesztői elkötelezettség kölcsönösen erősítik egymást a valódi változás érdekében.

Címlapkép forrása: Skanska

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.