Az irodapiaci előrejelzések szerint az előttünk álló időszakban akár 215 ezer négyzetméternyi irodaterület is felszabadulhat az állami cégek költözései miatt. Budapest irodaállományában mindössze 12 épület rendelkezik A+ minősítéssel, a bérbeadások zömét az A kategóriás ingatlanok teszik ki. Mindez azért fontos, mert az irodaházak üresedési rátája kor szerint erősen differenciálódik:
míg az 5 évnél fiatalabb épületeknél 2022 óta, az 5-10 év közöttieknél 2023 óta csökkenő üresedési ráták figyelhetők meg, addig a 10 évnél idősebb ingatlanoknál továbbra is növekszik az üresedés.
A bérleti szerződések több mint 50 százalékát a megújítások adják.
A kiskereskedelmi szektorban pozitív tendencia, hogy a jövedelemnövekedés meghaladja az inflációt. Az online kereskedelem részaránya 2024-ben elérte a 9 százalékot. A járvány kezdete óta 8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi ingatlanállomány, ami jelenleg 1,7 millió négyzetmétert tesz ki.
2020 óta 47 új márka jelent meg a magyar piacon, ebből 13 az elmúlt egy évben.
A bevásárlóközpontok megújulása folyamatban van, ahol a Duna Plaza és az Alba Plaza esetében várhatók nagyobb változások.
A logisztikai szektor növekedést mutat, elsősorban a külföldi tőkebefektetéseknek (FDI) köszönhetően. A build-to-suit (BTS) projektek számának emelkedése pozitív jelzés a piac számára. Kiemelkedő, hogy
az akkumulátorgyártásba irányuló FDI Magyarországon a legnagyobb egész Európában.
Az üresedési ráta a korábbi években megduplázódott az alacsony szintről, de most újra csökkenő tendenciát mutat.
Az ingatlanbefektetési volumenben a kelet-közép-európai régióban 74 százalékos növekedés várható 2024 és 2025 között, elérve a 8,4 milliárd eurót. A nagyméretű, különösen a 100 millió euró feletti tranzakciók azonban továbbra is hiányoznak a piacról.
Magyarországon az elmúlt két évben mindössze két ügylet haladta meg az 50 millió eurós értékhatárt, mivel a befektetők a core piacokra koncentrálnak.
A budapesti prémium bevásárlóközpontok 7,25 százalékos hozama Pozsonnyal együtt régiós csúcsot jelent, míg a logisztikai ingatlanok 7 százalékos hozamát csak a bukaresti hozamok előzik meg. Összehasonlításképpen Prágában ezek az értékek 5,75, illetve 5,20 százalékos szinten alakulnak.
A hazai tőke részaránya a 2023-as 80 százalék feletti szintről 2024-re 70 százalékra mérséklődött,
ami még mindig jelentősen meghaladja a korábbi évek átlagát.
Geopolitikai szempontok
A nemzetközi befektetési döntésekben jelenleg a geopolitikai szempontok játsszák a főszerepet. Ezt jól példázza, hogy
2024-ben a Föld lakosságának több mint fele új vezetőt választott,
ami jelentősen befolyásolja a globális gazdasági folyamatokat. A protekcionista gazdaságpolitika térnyerése és Kína elektromosjármű-gyártásban betöltött vezető szerepe szintén meghatározó tényezővé vált.
Magyarország különleges pozíciót foglal el a nemzetközi befektetési térképen, hiszen itt találkozik Kelet és Nyugat. Az ázsiai befektetések volumene folyamatosan növekszik, miközben az összeszerelő iparág továbbra is kulcsszerepet tölt be a hazai gazdaságban. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek, bár a szűkös munkaerőpiac komoly kihívást jelent.
A magyar befektetési környezet fejlesztésének két fő iránya rajzolódik ki: egyfelől a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ösztönzése, másfelől az ország déli régióinak fokozottabb bevonása a befektetésösztönzési stratégiába.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
