A döntés egy szlovén alkotmánybírósági megkeresés nyomán született, amely az ingatlanközvetítési szolgáltatásokról szóló helyi törvény uniós joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálta.
A jogszabály a közvetítői díjakat adásvétel esetén a vételár, bérleti szerződéseknél pedig a teljes bérleti időszakra számított díj 4%-ában maximálja.
Az Európai Bíróság ítéletében három fő szempontot határozott meg az ilyen korlátozó intézkedések elfogadhatóságához: az intézkedés nem lehet diszkriminatív, közérdeken alapuló kényszerítő indoknak kell alátámasztania, valamint arányosnak kell lennie.
A Bíróság megállapította, hogy a szlovén szabályozás nem diszkriminatív, mivel minden ingatlanközvetítőre egyformán vonatkozik, függetlenül székhelyük helyétől. Az intézkedés emellett alkalmas lehet a megfizethető lakhatás biztosítására, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra, mint a fiatalok, diákok és idősek. A fogyasztóvédelmi szempontok is indokolhatják a szabályozást, mivel az hozzájárulhat az árak átláthatóságához és megakadályozhatja a túlzott díjak felszámítását.
A szlovén alkotmánybíróságnak kell majd megvizsgálnia az intézkedés arányosságát, különös tekintettel arra, hogy léteznek-e kevésbé korlátozó alternatívák a célok eléréséhez, illetve hogy a maximált díjak mellett biztosítható-e az ingatlanközvetítők költségeinek fedezete és észszerű nyereség elérése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
