2025 februárjában Budapesten a havi nettó átlagbér százhúszszorosára, azaz 10 évnyi munkára van szükség egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához. Ez jóval hosszabb időtávot jelent a 2015-ös szintnél, amikor 6,3 év alatt kijött egy ekkora lakás a fővárosban, de a 2019-es 9,3 évnél is hosszabb - ismertette az elemzés eredményét Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ez az érték magasabb, mint az általunk nemrég elvégzett számítás, melynek magyarázata az lehet, hogy mi a 2024 első három negyedévében megvalósult tranzakciók adatait hasonlítottuk össze az azonos időszaki átlagbérekkel, míg az ingatlan.com elemzése a rendre magasabb aktuális kínálati árakat hasonlította össze egy indexált átlagjövedelemmel. Ez alapján mi mintegy 7,5 évnyi nettó átlagbért becsültünk egy 50 négyzetméteres budapesti lakás megvásárlására.
Az ingatlan.com elemzése alapján
a budapesti belvárost lefedő V. kerületben kell a legtöbb munkával töltött idő egy lakás megvásárlásához, míg a külső pesti kerületekben - XVIII., XX., XXI. - a legkedvezőbb a helyzet.
A vármegyeszékhelyeken is jelentősen emelkedett a lakásvásárláshoz szükséges évek száma. Debrecenben és Szegeden is meglehetősen erős volt a növekedés, míg Győr nagyjából stabil értékekkel rendelkezik, az ottani jövedelmekhez képest valamivel kedvezőbbek a lakásárak.
Ebben fontos szerepe van a viszonylag széles lakáspiaci kínálatnak, és annak, hogy a 2010-es években több időszakban is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás 10 ezer lakosra vetítve – világított rá Balogh László. Megemlítette Salgótarjánt is, ahol visszafogott volt a lakásdrágulás az elmúlt években, így ebben a városban a legkönnyebb lakást vásárolni, de Békéscsaba is kedvező helyzetben van.
Meddig kell ténylegesen spórolni egy lakásra?
Az elemzés adatai alapján a nagyvárosokban egy 50 négyzetméteres használt lakás ára 5-10 évnyi nettó fizetésnek felel meg, a valóságban a spórolás ennél jóval hosszabb időt vehet igénybe.
Ha valaki a nettó átlagkeresetnek 30 százalékát tudja csak félretenni lakáscélra, akkor a megtakarítási időszak akár 20-30 évre is kitolódhat.
Balogh László rámutatott, hogy mindeközben fennáll a veszélye annak, hogy a lakásárak a megtakarítási időszakban még tovább emelkednek, így a vevők csak akkor kerülhetnek lépéselőnybe, ha a fizetések növekedése tartósan gyorsabb a lakásárak emelkedésénél. Ezt viszont a lakásvásárlók nem szívesen kockáztatják meg, és a legtöbben nem szeretnének több évtizedig spórolni, ezért inkább lakáshitelt vesznek fel.
Jelenleg nagyságrendileg minden második lakásvásárlás hitel felvételével történik, a nagyobb városokban ez az arány még magasabb.
Mi áll az áremelkedés hátterében?
A szakértő beszélt arról is, hogy a keresetek és a lakásárak igen szorosan együtt mozognak, vagyis a fizetések növekedése egyértelmű hatással van az ingatlanpiaci árakra is. Ha a lakásvásárlást tervezők keresete az elmúlt évhez hasonlóan nagyobb ütemben emelkedik, mint ahogy a kiadásaik növekednek, akkor szélesebb kör tud akár hitel felvételével ingatlant vásárolni. A gyakorlatban pedig a kifizetett kamat lehet annak az ára, hogy egy hosszabb távra fixált törlesztőrészlet összege nem változik, miközben a fizetések évről évre valamennyit emelkednek. Ennek köszönhetően a lakáscélú kiadások súlya a lakásvásárlók költségvetésében évről évre egyre kisebb lesz - tette hozzá.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
