Sokan kritizálják az átlagjövedelmet amiatt, mert elfedi a jövedelmi különbségeket, és egyébként sem azt a középértéket mutatja, amelynél azonos számban vannak alacsonyabb és magasabb jövedelemmel rendelkezők. Az átlagjövedelem torzító hatásáról és az egyes jövedelemtípusok magyarázatáról egy tavalyi cikkünkben részletesen is írtunk.
Legutóbbi erről szóló cikkünk pedig azt mutatta be, miért lehet érdemes az átlagjövedelmen túl egy átfogóbb jövedelemmutatót, a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét alkalmazni a lakáspiaci árszint megítéléséhez. Ez utóbbi ugyanis tartalmazza a munkajövedelmeket, a szociális jövedelmeket és a vállalkozásból származó jövedelmeket is.
A kisebb területegységekre vonatkozóan azonban ilyen részletes adatok nem mindig állnak rendelkezésre, így ezúttal a járási szintet vizsgálva az átlagos lakásárakat az átlagjövedelmekkel hasonlítottuk össze, arra keresve a választ, hogy hol kell a legkevesebbet és hol a legtöbbet dolgozni egy átlagos lakás megvásárlásához.
Budapest drága, de a keresetek is magasak - Vagy mégsem?
Budapest-vidék összehasonlításban gyakran érvelnek azzal, hogy a fővárosban bár drágák a lakások, de ott a jövedelmek is jelentősen magasabbak, mint a vidéki városokban. Ez alapvetően igaz is, de
vajon a lakásárakban vagy a jövedelmekben nagyobbak a főváros-vidék közti különbségek?
A válaszhoz a járási nettó átlagjövedelmeket hasonlítottuk össze a lakások átlag négyzetméterárával a főváros kerületeiben és a megyeszékhelyeken. A kisebb települések járásait azért nem vettük figyelembe, mert ott nem mindenhol volt annyi ingatlaneladás, ami jól reprezentálta volna az átlagos négyzetméterárat.
Az alábbi ábrára nézve egyértelművé válik, hogy
a lakásárakban sokkal nagyobbak a különbségek, mint a jövedelmek terén.
A legmagasabb lakásárakkal Budapest V. kerületében találkozhatunk, ahol 2024 első 9 hónapjában 1,37 millió forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek gazdát a lakások. A legolcsóbb Salgótarjánban viszont alig több mint 212 ezer forint volt egy négyzetméter.
A legmagasabb nettó átlagbéreket a Budapest II. kerületében élők keresték, 708 ezer forintot havonta, míg a vizsgált települések közül a legalacsonyabb átlagjövedelem Salgótarjánban volt elérhető, havi 359 ezer forint. Jól látszik tehát, hogy
míg lakásárakban a legolcsóbb és a legdrágább vizsgált térség között közel 6,5-szeres a különbség, addig a jövedelmek terén nagyjából 2-szeres.
Mi következik ebből?
Az, hogy hiába magasabbak a fővárosi jövedelmek az országos átlagnál, a budapesti lakások annyival drágábbak, hogy még így is sokkal tovább tart egy ottani jövedelemből egy ottani lakás árát előteremteni. Az alábbi ábra is ezt támasztja alá, melyen látható, hogy hol, hány havi nettó átlagbérrel egyenlő egy négyzetméternyi lakás.
Nézzünk néhány elméleti példát!
- A legrosszabbul a XI. kerületben élők járnak, akiknek, ha az ottani átlagbérből szeretnének egy ottani 50 négyzetméteres lakást venni (hitel felvétele nélkül), 8,8 évig kellene a teljes jövedelmüket megspórolni.
- Ugyanez a lakásár/jövedelem mutatóban legkedvezőbbnek számító XX. kerületben 6 évre csökken.
- A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább, ahol az 50 négyzetméteres lakáshoz 7,1 évnyi ottani átlagjövedelemre van szükség.
- A legolcsóbb Salgótarjánban viszont már 2,5 évnyi átlagjövedelem is fedezi egy ottani lakás árát.
- Ha egy II. kerületi átlagot kereső személy Csepelen akarna egy 50 négyzetméteres lakást venni, mindössze 4 évnyi fizetését emésztené fel az ügylet.
- Fordítva viszont egy csepeli bérből élőnek 11,4 évnyi jövedelem szükséges egy II. kerületi 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. (ha a legdrágább V. kerületet választaná, 12,7 év lenne ugyanez).
- Végül, ha egy II. kerületi jövedelemből választaná valaki Salgótarjánt, 1 év 3 hónapnyi jövedelemre lenne csak szükség.
- Míg ha egy salgótarjáni jövedelemből szeretne valaki egy V. kerületi lakást, közel 16 évig kellene spórolnia úgy, hogy közben semmire sem költ.
A fenti példák természetesen nem életszerűek, hiszen senki nem tudja a jövedelmének/bevételének a 100%-át félretenni havonta, így ezek az összehasonlítások csak a lakásárak és a jövedelmek területi egyenlőtlenségeinek szemléltetésére szolgálnak. Ami viszont tény, hogy
sokan a fenti különbségek miatt választják az ingázást, azaz jellemzően egy olcsóbb településen laknak, de egy magasabb jövedelmű térségben dolgoznak.
Ez különösen a főváros és az agglomerációja között látványos, ahol napi több százezer ember ingázik így az otthona és a munkahelye között, de akár a megyeszékhelyek és a környékén fekvő kisebb falvak, vagy az országhatárok két oldala között is lehet ilyen kapcsolat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
