Nemrég jelentették be a B+N németországi terjeszkedését. Mit jelent ez pontosan a cég szempontjából?
Decemberben írtunk alá egy megállapodást a németországi KÖBERL Csoport megvásárlásáról, így már kilenc országban leszünk jelen. A tranzakciónak köszönhetően ráadásul az új piac mellett egy új iparágban is megjelenünk:
a KÖBERL Csoport ugyanis Németország egyik vezető létesítménygazdálkodási és épületgépészeti szolgáltatója, ebben szereztünk most 96 százalékot meghaladó tulajdonrészt.
A régióban eddig is piacvezetők voltunk. Európa-szerte közel 28 ezer munkatársunk van, ebből Magyarországon 14 ezer bejelentett munkavállalót foglalkoztatunk, így itthon a legnagyobb munkáltatók egyike vagyunk. A német akvizíció elsődleges célja az, hogy minél szélesebb körben tudjuk kiszolgálni a nemzetközi ügyfeleink igényeit és tovább erősítsük a B+N csoportban található, már most is szerteágazó szaktudást.
Egész Európában kihívást jelent a munkaerőhiány, ami a kékgalléros munkaerő esetében hatványozottan igaz. Önöknél mennyire okoz nehézséget a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása?
A Nyugat-Európából hiányzó kékgalléros munkaerőt egy darabig a kelet-közép-európai országokból pótolták, de mostanra eljutottunk arra a szintre, hogy már itt sincs tartalék.
A kékgalléros világban gyakorlatilag teljes a foglalkoztatás.
A jelentős béremelés természetesen több embert csábíthatna a szektorba, de ma még nem tart itt a piac.
A szektoron belül is vannak olyan területek, ahol jóval nehezebb a toborzás, Magyarországon a takarítás például tipikusan ilyen. Ezzel szemben Japánban például megbecsült ez a szakma, és az olasz cégünknél is kizárólag olasz munkavállalók vannak a takarítók között, mert az ott működő céhrendszer szigorúan szabályozza a szektorban dolgozók bérét, amely ennek köszönhetően nincs annyira lemaradva az átlagtól, mint például a régió országaiban. Japánnal és Olaszországgal szemben
Magyarországon - akárcsak Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában - csak azok vállalnak takarítói munkát, akiket valami miatt máshol nem hajlandók foglalkoztatni,
vagy családi okokból röghöz kötöttek. A régióban a takarítói átlagéletkor is nagyon magas, ezért folyamatosan azon dolgozunk, hogy elfogadottabbá tegyük ezt a szakmát, és valódi karrierlehetőséget kínáljunk a fiatalabb kollégák számára. És bár a minimálbér emelése nekünk is komoly pénzügyi kihívás, a munkaerő megtartása érdekében úgy gondolom, mégis szükség van rá.
Mennyiben segíthet a munkaerő-problémán a technológia? A robotok enyhíthetik a munkaerőhiányt?
A világ efelé halad, így a robotok és a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet játszanak az élet minden területén. Olaszországban például két leállított atomerőműben is dolgozunk, ott fontos lenne, hogy belátható időn belül kiváltsák az emberi munkavégzést a gépek. Az emberi erőforrásra azonban ugyanúgy szükség lesz a jövőben is, hogy irányítsák a robotokat, ezért is próbáljuk az erre nyitott munkavállalókat folyamatosan képezni ezen a területen is.
Jelenleg viszont más kérdéseket is felvet a robotok használata:
egy átlagos kínai takarítóroboton körülbelül 16-18 kamera is van, és képes wifin keresztül kommunikálni. Így olyan intézményekben, ahol nemzetbiztonsági szempontból érzékeny területek is vannak, aggályos az ilyen gépek használata.
A mi saját fejlesztésű robotjaink megfelelnek az európai uniós előírásoknak, ezeken keresztül például nem kerülhet illetéktelen kézbe érzékeny adat.
Az épületüzemeltetés, illetve -takarítás piaca az elmúlt évtizedekben rengeteget változott, alakult. Hol tart ma Magyarországon az iparág?
A brókercégek sokáig megkerülhetetlen szereplői voltak a hazai piacnak, ami a vállalkozásokat egy mesterségesen alacsony árképzésre kényszerítette. Emiatt a szegmensben dolgozó cégek gyakran nem teljesen legális megoldásokra építették a működésüket. Azzal azonban, hogy itthon is megjelentek a szigorúbb elvárásokkal bíró nemzetközi cégek – például autógyártók – ez a modell már egyre kevésbé lett fenntartható. Az olcsó, be nem jelentett munkaerővel dolgoztató, nem megfelelő minőséget nyújtó takarítócégek után például a brókercégnek magas kötbért kellett fizetnie, így a piac lassan rendeződni kezdett. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt években megjelentek a méretesebb szereplők ezen a területen is.
És ez az átalakulás a munkaerőpiac rendeződését is magával hozta?
A feketemunka ma is nagyon sok problémát okoz, vannak versenytársaink, aki jobb árat tudnak adni, mert a munkavállalók után nem fizetnek járulékokat. Emellett munkavállalói oldalról is van egy masszív ellenállás a szektor kifehérítése ellen, mert ebben a munkavállalói rétegben nagyon sok olyan ember van, aki tiltást kell, hogy elszenvedjen.
Amikor a bank vagy behajtó cég például elviszi egy takarító fizetésének a felét, mert felelőtlenül kezességet vállalt a gyerekének vagy az unokájának mondjuk egy mobiltelefon vásárlásakor, akkor érthető, hogy ő is inkább feketén, készpénzben fogja kérni a fizetését. Ezzel pedig nem tudunk versenyezni, hiába jó munkaerő. A családjogi ügyekből adódó tiltásokkal nem tudunk mit kezdeni, de például a Bankszövetségnek és a Pénzügyminisztériumnak is felvetettük már, hogy erre a széles kört érintő problémára valamilyen megoldást érdemes lenne találni. Például mérsékelni kellene a tiltások maximális hatását, mert ha a feketefoglalkoztatás irányába menekül a munkavállaló, akkor a bank vagy a behajtó cég látómezejéből végleg kikerül.
Az elmúlt években több jelentős állami tendert is a B+N nyert, ezzel elég nagy sajtóvisszhangot keltve. Mit gondol erről?
A takarítás és üzemeltetés területén minden országban nagy az állami jelenlét, hiszen jellemzően az állam a legnagyobb ingatlantulajdonos. Az pedig szintén általános trend, hogy az állami tendereket általában helyi cégek nyerik és nem nemzetközi vállalatok. Nincs ez másként Lengyelországban, Csehországban vagy Nyugat-Európában sem. Ez a mi ügyfélhálózatunkon is jól látszik:
a külföldi piacokon a megrendeléseink 98 százaléka a magánpiacról jön, Magyarországon ez nagyjából 30 százalék.
Cégcsoport szinten, ha kivennénk a teljes állami szektort, akkor is tudnánk tartani a jelenlegi 10-12 százalék közötti profitabilitási szintünket, a németországi bővüléssel pedig a cégcsoport árbevételének többsége, mintegy 55 százaléka külföldről fog jönni.
A hazai kórházak teljes körű üzemeltetése kapcsán is sok negatív kritika érte a céget.
Tavaly januártól indult a teljes körű, országos kórháztakarítás és -üzemeltetés, ami a régióban egyedülálló méretű feladat.
Egy év alatt körülbelül 360 ezer bejelentést kezeltünk, ami naponta közel ezer műszaki hibát jelent.
Összehasonlításként ez szám úgy tudom, a teljes amerikai hadseregnél évi 300 ezer körül van. Ez a hatalmas mennyiségű feladat a kórházi infrastruktúra állapotából adódik, gyakran találkoznak a kollégák legalább öt éve fennálló problémákkal, amelyeknek a megoldása ránk várt, vár.
A kórházakban nyáron összesen 1100 légkondicionáló rendszert kellett karbantartanunk, ezek között volt olyan, amelyiket szemmel láthatóan évek óta nem tisztították.
Ráadásul ezek többségéhez speciális tudással rendelkező szakembert kellett hívni, mert nagy részüket a 80-as években szerelték be, és már csak nagyon kevesen értenek hozzájuk. Jobban hiszek abban, hogy saját munkavállalókkal oldjuk meg a feladatokat, de a kórházüzemeltetés területén sokszor elkerülhetetlen az alvállalkozók bevonása. Például számtalan fajta liftet kezelünk a kórházakban, nem tudunk minden lifttípushoz belsős szakembert szerződtetni.
Manapság megkerülhetetlen kérdés az ESG. Egy üzemeltetéssel foglalkozó cég életében ez hogyan jelenik meg?
Folyamatosan keressük az alternatívákat a hatékonyabb energiagazdálkodástól a fenntartható takarítószerekig. Figyelünk rá és vizsgáljuk, hogy kevesebb vegyszerrel, öko-takarítószerekkel milyen hatásfok érhető el. Emellett évek óta dolgozunk azon, hogy a kékgalléros munkaerő társadalmi elfogadottságát erősítsük.
Hogy látja a B+N jövőjét 5-10 év múlva a nemzetközi piacon?
Ha a mostani német tranzakció után még 2-3 évet tudunk ebben az ütemben nőni és fejlődni, akkor a kutatás-fejlesztési képességeinkkel tényezővé válhatunk a világpiacon is.
Már most a rendelkezésünkre áll például olyan technika, amellyel 80 százalékos pontossággal tudnánk megjósolni egy világjárványt.
Ennek az eljárásnak a költsége jelenleg még nagyon magas, ezért még nem alakult ki rá valódi kereslet, de bízunk benne, hogy ez hamarosan változni fog, hiszen az adat ebben az iparágban is egyre nagyobb értékké válik.
Címlapkép forrása: B+N Referencia Zrt.
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
