A rendelet pontosan meghatározza a lakhatási cél fogalmát, amely magában foglalja a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő magyarországi lakóingatlanra felvett lakáscélú hitel törlesztését, valamint a magyarországi lakhatás érdekében kötött bérleti szerződés alapján fizetett lakbért.
- A munkáltatói juttatást a munkavállaló a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától.
- A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.
- Az ezzel kapcsolatos szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja.
- A rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni.
Ahogy korábban írtuk, 2025. január 1-jétől a munkáltató a lakhatási kiadások támogatása érdekében, béren kívüli juttatásként a jelenlegi évi 450 ezer forintos kedvezményes felső értékhatár felett, akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig lakásbérletidíj- vagy lakáshitel törlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti fiatal munkavállalói számára.
A kormány által biztosított új béren kívüli juttatási forma a SZÉP-kártyához hasonlóan kedvezményes adózás mellett adható, ahhoz hasonlóan kizárólag 15 százalékos SZJA-t és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell utána megfizetni, azaz összességében mindössze 28 százaléknyi adó terheli.
A juttatás lakáscélú hitel törlesztésére, illetve lakbérfizetésre lesz felhasználható.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
