Folyóáron várhatóan 8800 milliárd forint körüli építési-szerelési értékkel lehet kalkulálni 2024-re. Vállakozói szinten nagy a szóródás, az ágazatban lévő 140 000 vállalkozás nagy többsége stagnál, a vállalkozások 20%-ánál csökken az árbevétel.
A tartósan foglalkoztatottak száma az év végén az ÉVOSZ számításai szerint 30 000 fővel lesz kevesebb a múlt év végi létszámhoz mérve.
A rövidebb idejű határidős foglalkoztatottak száma pedig a munkaellátottság függvényében növekszik.
A szakmunkásokat és mérnököket a vállalkozások összességében továbbra is foglalkoztatják, átlagosan 12%-os bérfejlesztést hajtottak végre 2024 egészében. A bértáblázatokban elsődlegesen a tudást és a cégnél eltöltött éveket értékelik a munkaadók.
Az ágazat jövedelmezősége minden szegmensben csökken.
Az építőanyag-gyártók, kereskedők, tervezők, kivitelezők, mérnöki szolgáltatók egyaránt az árbevételarányos eredmény csökkenésével számolnak.
A 2024. év hatékonyságjavításának eszköze elsődlegesen a működési költségek csökkentése volt. A 2025. év nagy kihívása, hogy az erősödő versenyben milyen árakon lehet munkához jutni, milyen további hatékonyságjavító intézkedést tudnak megtenni a vállalkozások, ami sok esetben forrásigényes. Koji László szerint kevés azon vállalkozások száma, melyek anyagi tartalékkal bírnak ahhoz, hogy önerőből digitalizációs folyamatokat, technológiai fejlesztéseket és ütős felnőttképzést végezzenek.
Az építőipari tevékenység csak akkor tud növekedni, ha az ehhez szükséges finanszírozási háttér rendeződik. Ez 5% vagy az alatti hitelkamatokat igényel, az elhalasztott állami, önkormányzati beruházások előkészítését és fokozatos elindítását, a lakhatási krízis enyhítését éveken át tartó kormányzati programokkal. 2025-ben el kell érni, hogy az unión kívüli magyarországi befektetések építési beruházásainál meghatározóan hazai vállalkozások dolgozhassanak, Magyarországon gyártott építőanyagokból - tette hozzá.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
