Az MBSZ a tagvállalatai körébe tartozó 63 bevásárlóközpont és 147 hipermarket eredményein keresztül ad képet a szektor működéséről és az arra ható makrogazdasági környezetről.
A bevásárlóközpontok jelenlegi helyzete Magyarországon
Magyarországon a bevásárlóközpontok szektora stabil, de az új beruházások száma jelentősen csökkent az elmúlt években, elsősorban az érvényben lévő plázatörvénynek köszönhetően. Az országban 131 bevásárlóközpont, retail park, factory outlet és strip mall, valamint 166 hipermarket működik, összesen mintegy 3,5 millió négyzetméternyi bérelhető területtel, ami a lakossági igények jelentős részét kiszolgálja.
A fejlesztések fókusza egyre inkább a meglévő központok korszerűsítésére és fenntarthatósági szempontok beépítésére irányul, mintsem új létesítmények építésére.
Ez a trend azonban eltér az európai átlagtól, ahol a bevásárlóközpontok száma – bár lassabb ütemben – tovább növekszik. Nyugat-Európában a vásárlók magasabb vásárlóereje és a diverzifikáltabb fogyasztói igények miatt a szektor dinamikusabb bővülést mutat. Magyarországon a viszonylagos telítettség és a gazdasági bizonytalanság lassítja az új beruházásokat.
A fogyasztói szokások és vásárlóerő alakulása
A GfK és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségében tagként is közreműködő Marketing Resolution Kft. kutatásai szerint bár a magyar lakosság jövedelme és ennek köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom is növekedett 2024 első kilenc hónapjában, ezzel együtt ennek dinamikája elmarad a várakozásoktól:
a vásárlók különféle takarékoskodási technikákat alkalmaznak, és megfigyelhető egyfajta diszkontosodás az üzletválasztásnál és a márkák között is.
A fogyasztók globális szinten – így Magyarországon is – az ár-érték arányt helyezik előtérbe, miközben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra. Utóbbi tekintetében egyértelműen a hagyományos fizikai bevásárlóterek felé billen a mérleg nyelve, hiszen az online rendeléssel ellentétben a boltban a vásárlónak lehetősége van a termékek személyes kipróbálására, a minőség ellenőrzésére vagy tanácsadás idénybevételére, ami tudatosabb döntésre sarkall. A logisztikai költségek is jóval alacsonyabbak az üzletek központosított működésével, ráadásul sok bevásárlóközpont hatalmas energiát fordít a látogatók edukálására például a környezettudatos közlekedés tekintetében.
A szektor gazdasági jelentősége és jövőbeli irányai
A bevásárlóközpontok nemcsak a fogyasztói igények kiszolgálásában, hanem a gazdaság működésében is jelentős szerepet játszanak. Az iparág munkahelyeket teremt, és közvetlenül hozzájárul a kiskereskedelmi forgalom növekedéséhez. A szektor gazdasági hozzájárulását tovább növeli, hogy a kereskedelmi egységek közvetetten más iparágakat is támogatnak, például a logisztika, az ingatlan-karbantartás vagy az üzletberendezések terén, továbbá dinamizálják a bérleti piacot és az ingatlanfejlesztéseket.
Címlapkép forrása: Shutterstock
