A nukleáris vagy kiscsalád, ahogy a szociológia nevezi, a 20. században vált általánossá, szorította vissza a paraszti társadalomra jellemző kiterjesztett család együttélését. A hagyományosan mezőgazdaságból élő réteg számára a munkás kéz szükséglete tette természetessé, hogy szülők, gyerekek, unokatestvérek együtt éljenek és közösen műveljék a földet.
A városiasodás és az ezzel párhuzamosan zajló polgárosodás azonban más értékek mentén szerveződő közösségeket alakított ki. Az vált jellemzővé, hogy apa és anya gyermekeikkel él egy fedél alatt, a házasság után külön otthont teremtve. A magyar társadalom a második világháború után újjáépülő országban már ezen az úton haladt.
A lakótelepek és a máig sok helyen előforduló Kádár-kockák megjelenése teljesen átalakította a lakhatást, természetessé tette, hogy a család fogalmát szűken értelmezzük.
Ennek ellenére sokáig, főként a magas telekárak miatt, épültek olyan házak, melyek, bár külön lakásban, de egy épületben tartották a szülőket, nagyszülőket. Az elmúlt években ennek a trendnek is vége, ma már nehéz az ilyen ingatlanokra vevőt találni.
Budapest és az agglomeráció
A hálózat tapasztalatai szerint az agglomeráció ingatlanpiaca mellett a főváros külső kerületeiben még 6-7 éve is keresettek voltak a nagy alapterületű, többszintes családi házak, melyek alkalmasak voltak arra, hogy több generáció összeköltözzön. A fővárosból kiköltözők között sokan gondolták úgy, hogy praktikus és anyagilag is jobb, ha egy nagy ingatlanban él együtt több generáció.
Az utóbbi években azonban a 300-400 négyzetméteres családi házakat nehezen lehet eladni, ennek oka amellett, hogy megváltoztak a szokások az, hogy ezek jelentős része régi, elavult épület, amire költeni kell. A legnagyobb probléma általában a gépészeti megoldásokkal van, a régi, elavult fűtési rendszerek átalakítása és módosítása költséges és sokszor nehezen kivitelezhető - mondta el Bognár Katalin. A szakértő arról is beszélt, hogy némi ráfordítással az ilyen ingatlanokból ki lehet alakítani 2-3 olyan lakást, amelyek keresettek a piacon. Ehhez külön mérőórákra van szükség, illetve sok esetben szigetelésre és egyéb felújítási munkákra. De jelenleg a 2-3 szobás lakásokra van a legnagyobb kereslet, így piacképessé tehető az eladhatatlan ház.
A többgenerációs házaknál - ha a hitelezés oldaláról közelítünk - az a legfontosabb kérdés, hogy önálló albetétek-e a lakások - mondja Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont vezetője. Ha egy házban két önálló lakás van bejegyezve, akkor két külön ügylet a megvásárlásuk, akkor is, ha egy család a vevő. Ezeket az adásvételeket a hitelezés során is külön kezelik, így, ha a vevők és a lakás megfelel a feltételeknek, CSOK és támogatott hitel is felvehető.
Nehezebb a helyzet, ha nem önálló ingatlanokról van szó, ilyenkor hiába van két lakás, egy ügylet zajlik, melynek keretében résztulajdont vásárolnak a vevők és mindenkit be kell vonni a hitelbe, emiatt azonban a fiataloknak járó támogatások már nem elérhetők, mert az állami segítség feltétele, hogy csak az lehet tulajdonos, aki a támogatást kapja. Van azonban megoldás ezekben az esetekben is. Ha a ház jogilag nincs megosztva, de készül egy használati megállapodás, amiben alaprajzzal egyértelműsítve szerepel, hogy ki mely részeket birtokolja, akkor az egyes lakások önállóan is forgalomképessé válnak. A hitelezés szempontjából az is nagyon lényeges, hogy a mérőórák közösek vagy sem, az almérők létesítése feltétele a hitelezhetőségnek.
Eladhatósági és hitelezési szempontból is az tehát a jó megoldás, ha a nagyobb méretű, több generáció számára is alkalmas ingatlanok társasházzá alakulnak és külön mérőórákat kapnak a lakások.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
