Az összes lakástranzakció 5,9, az összesített lakáspiaci érték 7,6 százaléka adódott a nem magyar állampolgárok vásárlásaiból tavaly Magyarországon. A vietnámiak és az oroszok kivételével valamennyi országból kevesebb lakásvásárló érkezett, mint a megelőző évben.
A legtöbben Németországból érkeztek, akik 1473 megvásárolt lakással az összes külföldi vásárlás közel negyedéért feleltek.
Őket jelentősen lemaradva követték a szlovák, román és brit vásárlók, akik külön külön 600-700 lakást vettek meg. A legnagyobb Európán kívüli csoport a kínaiaké, akik összesen 588 lakást vásároltak meg, többségében Budapesten. A kontinensen kívüliek közül a második helyen a vietnámiak végeztek, 267 lakással, akik még a kínaiaknál is nagyobb arányban kerestek a fővárosban lakást.
Jönnek a svájci és holland nyugdíjasok
Ahogy a korábbi években, úgy ezúttal is magas volt a németek és a hollandok között a 65 év felettiek aránya (22-23%), de ezúttal a svájci vásárlók voltak a legidősebbek, akik közül minden harmadik vásárló nyugdíjaskorú volt. A legkevesebb időskorú vevő a vietnámiak és kínaiak körében volt, köztük a 65 évesek és idősebbek aránya elenyésző.
A német vevők közül minden második Somogy vagy Zala megyében vett lakást, budapesti vásárlásaik aránya viszont változatlanul alacsony.
Országosan nézve magas volt a külföldiek részesedése Somogy vármegye lakáspiacán, ahol az eladások 14, az összes piaci érték 18%-a kötődött hozzájuk. Zalában ennél is magasabb volt a vásárlásaik aránya (22%), a piaci összértékből való részesedésük viszont valamivel alacsonyabb volt (17%), ebben a térségben a nem magyar állampolgárok általában a helyieknél alacsonyabb áron vásároltak lakásokat.
Budapesten tarolnak a kínaiak
2023-ban a külföldi vásárlók aránya Budapesten 9,1% volt. Súlyuk a pesti belső kerületekben jóval átlag feletti arányt ért el, itt a tranzakciók 22%-ánál külföldi állampolgár volt a vevő.
Vásárlásaik összértékét tekintve még nagyobb volt a részarányuk: a főváros teljes lakáspiacán 12, a pesti belső kerületekben 28%.
Közülük a legaktívabbak a kínai vásárlók voltak, akik tavaly több mint 500 budapesti lakást vettek meg,
őket a brit és a vietnámi vásárlók követték. A kínai vevők száma ugyanakkor a koronavírus-járványt megelőzően még évente ezer fölött alakult, majd a járvány éveiben felére csökkent. Vásárlásaik száma a 2022. évi átmeneti emelkedés (814) után 2023-ban ismét csökkent (588).
Arányait tekintve Budapest a vietnámiak körében a legnépszerűbb helyszín, akiknek 92 százaléka a fővárost választotta.
A kínaiaknál ugyanez 90 százalék, míg az oroszok és az izraeliek 86-86 százaléka választotta Budapestet.
Kik, mennyiért vásárolnak?
Nem meglepő, hogy azon nemzetek állampolgárai, akik jellemzően Budapesten vásároltak, átlagosan többet költöttek el, mint a vidék iránt érdeklődők.
A legtöbbet az oroszok és a vietnámiak költöttek, átlagosan több mint 70 millió forintért vettek lakást.
A harmadik helyen a kínaiak állnak 67 millió forintos átlagértékkel. A legolcsóbban a románok vásárolnak, átlagosan 15 millió forintot költenek, de a hollandok átlaga is csak 18,5 millió forint.
Ugyanez a négyzetméterárakban is tetten érhető. Míg a román és holland vásárlók 200 ezer forint körüli négyzetméterárat fizettek a magyarországi ingatlanjukért, addig a kínaiak és az izraeliek átlagosan 1 milliót, az oroszok pedig még ennél is többet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
