Több mint 800 év fordulatai
A francia kultúra, az európai kereszténység és a nyugati civilizáció közös szimbóluma a párizsi Notre-Dame; a katedrális több mint 800 éves története bővelkedik érdekességekben és fordulatokban:
- 1163-ban kezdték építeni, alig 12 évvel a gótikát a Saint-Denis-székesegyház átépítésével megalkotó Suger apát halála után. Alapkövét III. Sándor pápa fektette le,
- az első gótikus templomok között volt, amelyeknél támfalas szerkezetet alkalmaztak (ez a keresztboltozattal együtt lehetővé tette a nagy felületű csúcsíves és rózsaablakok statikailag stabil alkalmazását, a könnyed, égbe törő hatás elérését), az építkezés csaknem 200 éven keresztül,1345-ig zajlott; tervezőjét a középkori szokásnak megfelelően nem ismerjük,
- a halála után szentté avatott IX. Lajos francia király 1239-ben itt helyezte el azt a Krisztus töviskoronájaként tisztelt ereklyét, amelyet tíz évvel korábban az eladósodott II. Balduin konstantinápolyi latin császártól vásárolt, és amelyet aztán a 2019-es nagy tűzből az Eucharisztiával együtt sértetlenül kimenekítettek,
- az 1789-ben kezdődött francia forradalom során erősen megrongálták az épületet, 1793-ban a homlokzatán látható 28 bibliai király szobrának a fejét levágták (francia királyok szobrainak gondolván őket), az épületet az „Értelem kultuszának” templomává tették, Szűz Máriát pedig a "Szabadság Istennőjére" cserélték, akit színésznő játszott,
- Napóleon 1804-ben itt koronázta magát császárrá VII. Piusz pápa jelenlétében, Nagy Károly koronáját a saját feje fölé emelve,
- az irodalomba és a popkultúrába is bevonult a francia romantika egyik legnagyobb történelmi regényének, Victor Hugo 1831-ben írt, a 15. században játszódó „A párizsi Notre-Dame” című művének és a belőle készült filmeknek, musicalnek köszönhetően,
- 1944 augusztusában Charles De Gaulle szentmisével ünnepelte itt Párizs náci megszállás alól történt felszabadítását, és itt volt 1970 novemberében Gaulle, majd 1996 januárjában Francois Mitterrand elnök temetési gyászmiséje is.
Történetének legnagyobb tűzvésze 2019. április 15-én, hétfőn kora este CSAPOTt le a templomra: 19. századi huszártornya leomlott, középkori tetőszerkezetének kétharmada megsemmisült.
Helyreállítás a Groupama és az Ácsok Határok nélkül segítségével
Az órákon keresztül lángoló épület tűzesetének tragikus képei valós időben járták be a világot, a helyszínre több mint 400 tűzoltó érkezett, a templom mellett tömeg imádkozott az épület megmeneküléséért. Amennyiben a harangtornyokat és homlokzatot is eléri a tűz, az csaknem teljes pusztulást jelentett volna, hiszen az épület statikája is végleg megrendült volna, ezt sikerült elkerülni.
Mindenféle összeesküvéselmélet napvilágot látott a tűz okairól, ezektől független tény, hogy 2014 előtt az ingatlan nem rendelkezett professzionális tűzvédelmi rendszerrel, és az ezt követően alkalmazott megoldás sem volt alkalmas arra, hogy a tűz okaként azonosított, az aktuális felújítás közben bekövetkezett rövidzárlat következményeit időben felismerje, a rendszer felügyeletére alkalmazott dolgozók sem rendelkeztek megfelelő végzettséggel – mondta a Groupama Biztosító sajtóútján a 30 éve Párizsban élő Szirbek István művészettörténész, idegenvezető.
Példa nélküli adakozási hullám indult azonnal: a leggazdagabb franciák közül
a Louis Vuitton márkáról is ismert LVMH tulajdonosa, Bernard Arnault 200 millió eurót; a Guccit is magáénak tudó kering tulajdonosa, Francois-Henri Pinault pedig 100 millió eurót ajánlott fel.
A helyreállításhoz céges és magán, belföldi és külföldi adományozók egyaránt nagy számban járultak hozzá (köztük a 10 ezer eurót felajánló Szeged városa), így napokon belül összejött az újjáépítés 1 milliárd euróra becsült végső költségét is bőségesen fedező felajánlás.
A Groupama francia biztosító rögtön a tűzvész másnapján Franciaország 3. legnagyobb erdőgazdálkodójaként 1300 tölgyfát ajánlott fel a tetőszerkezet pontos másának felépítéséhez. Ez körülbelül 20 hektárnyi tölgyet jelentett volna, és az újjáépítés faszükségletének mintegy felét fedezte volna, de végül a töredékére volt csak szükség, hiszen Franciaország minden tájáról érkeztek ilyen jellegű felajánlások is.
A biztosító sajtóútján jártunk szerdán a normandiai Conches erdejében, ahol mintegy 800 hektárnyi területtel rendelkezik a Groupama. Innen 28 darab, több mint százéves tölgyfát vágtak ki abból a célból, hogy a Notre-Dame „La foret" (Az erdő) elnevezésű tetőszerkezetének nagyjából ezeréves gerendáit tökéletes minőségű, 100-150 éves tölgyfákból készült gerendákkal pótolják.
Emmanuel Macron francia elnök a tűzvészt követően szinte azonnal ígéretet tett arra, hogy a katolikus egyház által használt, de az állam tulajdonában álló épületet 5 éven belül újjáépítik. Bár az elnök erős nyitottságot mutat a kortárs megoldásokra, és a tűzvészt követő egy-két évben számos ötlet és javaslat született arra, hogy a Notre-Dame-ot modernebb vagy világiasabb elemekkel alkossák újjá (a modern üvegtetőtől a kortárs művészetet közvetítő ablakokig), végül a tradicionális megközelítés kerekedett felül, az építészeti örökség megóvására vonatkozó, 1964-es Velencei Karta előírásait és az épület (kő és fa összhangjára épülő) statikáját tiszteletben tartva.
A középkori katedrálisok többségéhez hasonlóan Krisztus édesanyjának tiszteletére emelt székesegyházat végül öt és fél évnyi használaton kívüli állapot után,
december 8-án, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén szenteli újra Laurent Ulrich párizsi érsek,
a megnyitó ennek előestéjén lesz.
A templom turisztikai jelentősége innentől kezdve tovább növekedhet: Európa egyik leglátogatottabb épületéről van szó, 2017-ben 12 millió látogatója volt, az újranyitás után pedig évi 14-15 millióra számít az egyházmegye. Bár az állam szeretné, ellenzi az egyház a belépés fizetőssé tételét. Fizetős viszont, de sok pénzt megér a templom előtti téren most is végigjárható élménydús VR-túra, amellyel a középkori kőművesek és szerzetesek életébe repítenek mintegy háromnegyed órára minket.
A múltból tanul az építészet
A Notre-Dame faszerkezetének a megújítását nem bízták a modern technológiára: középkori kézműves technika szerinti
újjáépítésének a feladatát az Ácsok Határok Nélkül (Charpentiers sans Frontieres) vállalta,
a szervezet műemlékek megóvását tekinti egyik fő feladatának. A művészettörténész szerint minden fájdalmas vonatkozása ellenére a Notre-Dame leégésének számos pozitív következménye volt az építészet számára, hiszen az épület azon részeit is alapos vizsgálat alá vonták, amelyeket korábban nem tudtak:
- kiderült, hogy melyik kőfejtőből (pl. a Párizstól délnyugatra fekvő Saint-Rémy-les-Chevreuse környékéről) származott a templom középkori köveinek jelentős része,
- közelebbi ismereteket szerzett az építészet a falak vastagságáról, kő és fa statikai kölcsönhatásairól a különböző időjárási körülmények között,
- feltárultak a köveket és gerendákat összetartó fémkapcsok és faszögek (egyes római kori épületekkel, pl. a Colosseummal ellentétben nem használtak cementet),
- előkerültek a 13. században épített, és a 18. században megszüntetett úgynevezett szentélyrekesztő szobrai.
Biztosítói erdőgazdálkodás Franciaországban
A Párizs főtemplomának újjáépítéséről szóló sajtóúton a Groupama erdőgazdálkodását is részletesen bemutatták, hiszen a katedrális új tetőszerkezetének építőelemei részben innen származnak. Az agrárszövetkezeti alapokon létrejött, kölcsönös biztosítóként (és így ma is tőzsdén kívüli tulajdonban) működő biztosítócsoport közel egy évszázada folytat kiterjedt erdőgazdálkodást Franciaországban.
A franciaországi erdővagyon tulajdoni szempontból rendkívül szétaprózódott: háromnegyed része van magánkézben, ezen 4 millió tulajdonos osztozik, közöttük az egyik legnagyobb a Groupama.
A biztosító ingatlankezelő érdekeltsége, az 1947 óta működő Groupama Immobilier mintegy 5 milliárd euró értékű ingatlanvagyont kezel, köztük intézményi és lakóingatlanokat is. A 23 ezer hektáron elterülő erdőinek a tőkeértéke mintegy 300 millió euró, ami duplája a tíz évvel ezelőttinek - ismertették a biztosító ingatlan- és erdőkezeléssel foglalkozó vezető szakemberei.
Kezdetben biztosítási tartalékát diverzifikálta ezzel a befektetéssel a biztosító, ma viszont már komoly fenntarthatósági előnyöket tulajdonítanak neki, hiszen az elsősorban fenyőből, tölgyből és bükkből álló állomány jelentős szereppel bír a széndioxid elnyelésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Az erdővagyon két fő hasznosítása módja a fakitermelés és a vadászat (a vadállomány Franciaországban is túlszaporodott a biológiai egyensúly szempontjából), amit állami adókedvezmény támogat, feltehetően azért is, mert az erdőgazdálkodás 400 ezer embernek biztosít megélhetést az országban.
A Groupama nemcsak tulajdonosként, hanem biztosítóként is részt vesz az erdők megóvásában: a 13 millió hektáros magánkézben lévő erdőből mintegy 1 millió hektárnyi biztosított erdőterület biztosításán osztoznak két másik biztosítóval. Díjbevételeik mintegy kétharmadát a vihar-, egyharmadát a tűzkárokra vállalt fedezetek jelentik. Előbbire az 1999 karácsonyán tomboló vihar, utóbbira a 2022 nyarának természeti tűzvésze volt a legszélsőségesebb példa. A klímaváltozás kockázatai között említhetők a biodiverzitás megőrzésének a nehézségei, a korábban inkább az ország déli részére jellemző tűzkárok feltolódása észak felé, illetve az is, hogy szükségképpen növekvő díjtételek mellett kell meggyőzni egyre több ügyfelet a biztosítási fedezet szükségességéről.
