Az idei első három negyedévben 8709 lakást vettek használatba, 19%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten 15%-kal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16%-os volt a 2023. I–III. negyedévihez képest.
Pest régió lakásépítéseinek száma 29%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16%-kal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában.
Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást.
A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 39%-ról 40%-ra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61%-ról 58%-ra csökkent egy év alatt.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 42%-a többszintes, többlakásos épületben, 2,1%-a lakóparkban található.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre nőtt 2023 I–III. negyedévéhez képest.
- Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40% volt, ez kismértékű elmozdulást jelent az utóbbiak javára a korábbi, 60–38%-os megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3%).
- Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3%-kal kisebb, mint egy évvel korábban. Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14%-kal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték.
- 2023 azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (–14%) és a Közép-Dunántúlon (–12%) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52%) és az Észak-Alföldön (51%) regisztrálták. A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe.
-
Budapesten 3391 lakás építését engedélyezték, ami 34%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest.
A kerületek többségében a 100-at sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, közel 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben. - A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20%-kal nőtt az építendő lakások száma a 2023. I–III. negyedévihez képest.
Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).
- Az építtetők az esetek 54%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
- A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023 I–III. negyedévinél 14%-kal több, összesen 7173 lakóépület építését engedélyezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 2659 volt.
A harmadik negyedéves újlakáspiaci adatok vegyes képet mutatnak. Az átadott lakások száma csökkent, folytatva a trendszerű lejtmenetet. A szezonálisan igazított adataink szerint a lakásépítések hétéves mélyponton alakultak 2024. július-szeptember között. Az első három negyedévben átadott lakások száma alapján még az is kétséges, hogy az idén meglesz-e a 15 ezer lakásépítés.
Eközben a lakásépítési engedélyek alapján némi életjelet mutat az építkezési kedv. Bár óriási felpattanásról nem beszélhetünk, de az elmúlt negyedévekre jellemző 4-6 ezres sáv tetejére ugrott a kiadott engedélyek száma. A lakáspiaci konjunktúra kihirdetését azonban továbbra is el kell halasztanunk, hiszen a kiadott engedélyek szintje abszolút értelemben továbbra is alacsony, így nem várható, hogy rövid távon óriási ugrás következzen be az épített lakások számában.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ