A bevételek a kormány javaslata szerint egy, a vallási örökség megóvását célzó programba folynának be, és lehetővé tennék más vallási épületek helyreállításának finanszírozását. Ez azonban az egyház és az állam szétválasztására vonatkozó jogszabályokkal ütközik, és mindeddig az egyház elutasította.
Látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót lehetne összegyűjteni.
A párizsi Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát. Csodálatos jelkép lenne - mondta Rachida Dati kulturális miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.
Bruno Retailleau belügyminiszter, aki Franciaországban a vallási ügyekért is felelős, azonnal támogatásáról biztosította kollégáját, példaként említve a Barcelonában még épülő Sagrada Família székesegyházat, ahol belépődíjat kell fizetni.
Az egyházkerület azonban csütörtökön a templomok és katedrálisok ingyenességének elvére emlékeztett, amelyhez a franciaországi katolikus egyház továbbra is ragaszkodik.
Az ingyenes belépést az egyház "küldetése" indokolja, miszerint "minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad" - írta közleményében az egyházmegye.
A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi 14-15 millióra számít az egyházmegye. Az újjáépítési munkálatokat teljes egészében adományokból finanszírozták, amelyek a 2019. április 15-i tűzvészt követően érkeztek, összesen 846 millió euró, 150 ország mintegy 340 ezer adományozójától.
Európában mindenhol díjköteles a belépés a legjelentősebb vallási épületekbe - hangsúlyozta a francia kulturális miniszter, aki egyben a francia főváros 7. kerületének polgármestere is. Véleménye szerint az EU-n kívülről érkező látogatóknak többet kellene fizetniük a múzeumokba szóló belépőjegyükért is, hogy finanszírozni lehessen a nemzeti kulturális örökség védelmét.
A tűzvész előtt csak a Notre-Dame tornyai és a kripta látogatása volt díjköteles. Franciaországban az egyház és az államot szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény tiltja az egyházi épületekbe való belépésre vonatkozó adót vagy díjat, ellentétben Olaszországgal. A francia állam 1905-ben a vallási célokra szolgáló épületeket állami tulajdonná nyilvánította, és vállalta fenntartásukat. Az eredetileg egyházellenes intézkedések, mint például a templom- és plébániaépületek államosítása mára a támogatás közvetett formájává alakultak át, ugyanis az épületek fenntartási költségeit alapvetően közpénzekből biztosítják. Az országban bejegyzett mintegy 50 ezer vallási épület közül körülbelül ötezer szorul sürgős felújításra, ezért Emmanuel Macron államfő 2023 szeptemberében egy országos adománygyűjtő kampányt indított egy pénzügyi alap létrehozására. A cél az, hogy négy év alatt legalább 200 millió eurót gyűljön össze, amelyet a kistelepülések vallási épületeinek felújítására fordítanának.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
