Az Európai Unió célja 2030-ra elérni az évi 3%-os mélyfelújítási arányt a jelenlegi 1% alatti szintről. A magyar helyzetet elemző részben Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője mutatta be a szervezet eredményeit, majd Tatiana Bosteels, az Európai Befektetési Bank (EIB) vezető közgazdásza az épületfelújítások finanszírozási igényéről beszélt:
2030-ra 150 milliárd eurót kellene épületfelújításokra költeni, amelynek 70%-át magánfinanszírozási forrásból szükséges előteremteni.
Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára a GDP 13%-át adó hazai építőipar helyzetére és az ellátásbiztonságra, az építőanyagok terén a minél kisebb importarány elérésére hívta fel a figyelmet.
Az ipar ármaximálás mellett kiszámítható korszerűsítési programokat vár
Az iparági szereplők az állami programok kiszámíthatóságának fontosságát hangsúlyozták, mert az építőipari inflációt okozó keresleti csúcsokat ezzel lehetne keretek között tartani. Szó esett az eddig napelem-telepítésre használt kamatmentes hitelprogram kiterjesztéséről az energiahatékony beruházásokra, és az energetikai tanúsítványok adatainak elérhetővé tételéről, amely nagyban megkönnyítené a banki jelzálogportfóliók zöldülését.
Jövőre már nem lesz támogatás gázkazán cserére
A délutáni lakóépület szekcióban a felvezető előadást Julien Tami, az Európai Bizottság energiahatékonysági szakpolitikusa tartotta az új Épületenergetikai Irányelvről (EPBD). Elmondta, hogy 2030-ig a nem lakóépületek 16%-át kell felújítani, míg
a lakóépületeknél 2030-ra az épületek energiafogyasztásának 16%-kal kell csökkennie, amelynek 55%-át a legrosszabbul teljesítő épületeknél kell elérni.
További kiemelt téma a fosszilis energiahordozókkal működő fűtő- és hűtőberendezések kivezetése, amelyek telepítését (pl. gázkazánok) 2025-től már nem lehet állami vagy uniós forrásból támogatni.
A lakóépület szekció kerekasztal beszélgetésének résztvevői Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity szakpolitikai szakértője, Papp Roland, Nemzetgazdaság Minisztérium lakáspolitika fejlesztésért felelős főosztályvezetője, Tibor Dávid, az ÉVOSZ-HÉT elnöke és a Masterplast elnök-vezérigazgatója és Pásztor András Pál, a Fundamentuma-Lakáskassza Zrt. értéklánc operációs vezetője, moderátora pedig Horváth Áron, a MEHI ügyvezetője volt. A szereplők egyetértettek, hogy
az elmúlt 2,5 év építőipari visszaesése után nagyon fontos lenne egyszerű, könnyen pályázható, a felújításokat segítő programokat indítani,
hogy az építőiparban ne kelljen kapacitásokat bezárni, megszüntetni. Elhangzott, hogy a differenciálatlan, alacsony rezsiár akadálya a felújításoknak, de többen bizakodnak, hogy az eddig állampapírokban tartott befektetéseket és a lakástakarék-pénztári megtakarításokat korszerűsítésekre fogja fordítani a lakosság. A döntéshozók célja, hogy a teljes épületállomány minimum 1%-a (40 000 épület) évente megújuljon, ami mélyfelújításokat és új építéseket is jelent.
37% megtakarítás jobb üzemeltetéssel
A középület szekciót Dr. Magyar Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem docense nyitotta meg. A kerekasztal beszélgetés résztvevői Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- környezetügyi igazgatója moderálása mellett Vass Lajos, az ÉMI fejlesztési igazgatója, Ringhoffer Örs, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője, Turbucz Gergely, az Elektro-Kamleithner Kft. projektvezető mérnöke és Csőzik László, Érd polgármestere voltak. Többek között elhangzott, hogy az önkormányzati épületek felújításában az European City Facility (EUCF) program, az ESCO konstrukció, valamint az ÉMI és a Bankszövetség kooperációjában tervezett, új pénzügyi termék tud finanszírozást biztosítani. Nagyon fontos lenne egy középületi információkat tartalmazó adatbázis felállítása a monitoring miatt, de a közbeszerzések felgyorsítása is feltétlenül szükséges. Az épületautomatizálásban nagy potenciál rejlik, akár 30-30-37%-ot is meg lehet takarítani jobb üzemeltetéssel, okoseszközökkel.
Örüljünk az ingyenes padlásfödémszigetelésnek?
A finanszírozási szekció fókuszában a 2021-ben bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) volt, amelynek bevezető előadását Tibor Dávid tartotta, a kerekasztal résztvevők pedig Vedres Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője, Szalai Gyula, az MVM Energiahatékonysági Iroda vezetője, Czinege Zoltán, az Alfaped Kft. kutatásfejlesztési igazgatója és dr. Uzonyi Zoltán, az ista Magyarország Kft. ügyvezetője voltak, Pálffy Anikó moderálása mellett.
A szereplők és közönség egyetértettek, hogy egyre több épületenergetikai beruházásnál kiegészítő finanszírozást jelenthet az EKR. A lakossági szektorban ez indította be az ingyenes padlásfödém szigetelést; de van már példa a homlokzati szigetelőlapra féláron; társasházi kedvezményes egyedi mérés, és költségmegosztás EKR finanszírozására is, de minden esetben komolyabb ellenőrzésre, jobb szabályozásra van szükség az anomáliák elkerülésére, megszűntetésére. Mindenki fontosnak tartotta a szemléletformálást, a fogyasztók tudatosítását, amit több ipari szereplő már felvállalt, de érdemes lenne együttműködni ezen a területen.
Ne az emberekre bízzuk az üzemeltetést!
A kereskedelmi épület szekciót Celine Carré-nek, a Saint Gobain Európai Public Affairs vezetőjének és Tóth Nellinek, az MN6 Energiaügynökség ügyvezető partnerének előadása nyitotta meg, a kerekasztal résztvevők pedig Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő moderálása mellett Baross Pál, a Greenbors Consulting vezető ingatlan-stratégiai tanácsadója, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatója, Kovács Tamás, a WING gazdasági vezetője és Szebenyi Miklós, a Generali Ingatlan Kft. ügyvezetője voltak.
A kereskedelmi épületek korszerűsítésénél az egyik legnagyobb nehézség, hogy lakva kell felújítani, másrészről a bérlők és a beruházók is a minél automatizáltabb üzemeltetést preferálják. A legoptimálisabb felújítást pedig akkor lehet elérni, ha a beruházó-tulajdonos és az üzemeltető ugyanaz a szervezet, mert ilyenkor már a tervezésnél érvényesülnek a legmagasabb szintű energiahatékonysági elvárások.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
