A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy
a belső kerületek lakosságának csak egy nagyon szűk, 12%-os kisebbsége, azaz hozzávetőleg minden nyolcadik ember támogatná az airbnb-k tiltását.
A többség (60%) ugyan szavazna arra, hogy szigorítsák a rövid távú lakáskiadás működését, de úgy, hogy ne tiltsák be azt. Azok száma is messze meghaladta a tiltáspártiakat, akik azt preferálnák egy szavazáson, hogy minden maradjon a régiben (21%).
A VI. kerület a legszigorúbb, még a VII. kerület is megengedőbb
Az egyes kerületek között azonban szignifikáns különbségek adódtak. Aligha meglepően a Terézvárosiak a legszigorúbbak, hiszen itt egy intenzív kampány folyt a szavazással egy időben mindkét oldalon, amiben a polgármester is a tiltás mellett foglalt állást. De még közülük is csak 21% szeretne tiltást, 57% valamilyen szigorítást, és egyedüliként a kerületek közül, a tiltáspártiaknál egy hajszállal kevesebben (19%) vannak azok, akik azt preferálnák Terézvárosban, hogy minden maradjon a régiben.
A VII. kerületben, ahol az airbnb a legelterjedtebb, már a kerületek átlagát meghaladó mértékben (62%) támogatnák azt a lakosok, hogy maradjon az airbnb, de azért szigorítsák a működésüket. Itt többen (17%) szavaznának arra is, hogy minden maradjon a régiben, mint akik tiltást szeretnének (13%).
A VIII. és IX. kerületieknek, csak egy nagyon kicsi, 10% alatti része szeretne tiltást. A többség itt is azt szeretné, hogy működhessenek az airbnb-k, de szigorúbb keretek között, de ezekben a kerületekben a tiltáspártiaknál jóval nagyobb arányban szavaznának az emberek arra is, hogy minden maradjon a régiben (VIII. kerület: 21%, IX. kerület: 25%).
Külön érdemes megvizsgálni az V. kerületi eredményeket: itt nagyobb az átlagnál a tiltpártiak aránya (17%), de még ennél is nagyobb azok aránya, akik azt szeretnék, hogy maradjon minden úgy, ahogy van (25%). Itt a szavazók 50%-a preferálná a szigorúbb keretek között való további Airbnb működést.
Vélemények a kutatásról
A Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnöke, Rege Mihály szerint a kutatás megerősítette azt, amit általánosan tapasztalnak: Magyarországon egyáltalán nincs társadalmi igény az airbnb-k betiltására. Alig több, mint a belső kerületek lakosságának 10%-a gondolja azt, hogy az airbnb-t be kellene tiltani.
A lakók többsége nem az olyan, az airbnb-k működését jelentősen ellehetetlenítő, akadályozó szabályozást szeretne, mint pl. a kiadható napok számának korlátozása vagy az olyan lehetetlenül alacsony kvóták meghatározása, mint ami az 5. kerületben van. Feltehetőleg sokkal inkább az adózás szigorítását pártolják, vagy azt, hogy életszerű arányban, de keretek közé legyen az airbnb-k terjedése szorítva az egyes városrészékben.
A Magyar ApartmanKiadók elnöke, Schumicky Balázs szerint a kutatás számos toposszal leszámol: a budapestiek nem akarják az airbnb-k bezárását, sem az ellehetetlenítését, ami a kiadható napok számának korlátozását jelenti. Azt szeretnék, hogy még szabályozottabb keretek között folyjon ez a tevékenység.
A társasházakban folyó szálláskiadás sokkal kisebb gondot okoz a lakók döntő többségének, mint azt a legtöbben gondolták. Világossá vált, hogy a szálláshelyek kis hányada okozza a problémák (zaj, közösségi együttélés szabályainak be nem tartása) nagy részét. Ezeket a problémákat kezelni kell, de ennek nem lehet eszköze a betiltás, ellehetetlenítés.
A budapesti airbnb-piac annyi szállal kapcsolódik Budapest és a turizmus szövetéhez, akkora szeletet hasít ki a turizmusból, annyi embernek ad közvetlen és közvetve megélhetést, akkora adótömeget jelent, hogy az egyoldalú betiltása, a kiadható napok számának korlátozása - ahogy jópár kisebb piacú európai nagyvárosban történt - a lakosság akaratával szembe menne.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
