Huszonhat szakmai szervezet közös szakmai álláspontot alakított ki, amelyet az új Fővárosi Közgyűlés megalakulásához kapcsolódva tettek közzé. A laphoz nemrég eljuttatott állásfoglalásuk szerint a rövid távú lakáskiadás egyfelől lakhatási, szociális, másfelől turisztikai kérdés.
A turisztikai célú rövid távú lakáskiadás egy budapesti, azon belül is a belső fővárosi kerületeket érintő ügy, sem a külső kerületekben, sem a vidéki városainkban nem vet fel kérdéseket.
Kiemelték, hogy az ingatlanpiacon és azon belül a bérleti piacon tovább fokozná a káoszt, ha egyes kerületekben tilos lenne, míg más kerületekben engedélyezett maradna a rövid távú lakáskiadás. A teljes tiltás pedig a főváros vendéglátóhelyeit üzemeltető vállalkozások és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is komoly veszteséget jelentene, jóllehet a helyiek érdeke és véleménye is érthető, akik tiltakoznak a túlturizmus egyelőre szórványosan felbukkanó jelei ellen.
Éppen ezért kompromisszumos megoldást javasoltak a kormánynak, amely az alábbi javaslatokat jelenti:
- Moratórium: A magán- és egyéb szálláshelyek számára a működési engedélyek kiadása átmenetileg, 2026. január 1-jéig kerüljön felfüggesztésre. (Csak Budapesten.) Ez alatt az idő alatt új szálláshely-minősítési eljárást sem lehet indítani ebben a szálláshelytípusban. Azon szálláshelyek esetében, amelyek már megindították a szálláshely-minősítési eljárást, azt le kell folytatni, és a működési engedélyt is ki kell adni. A szálláshely-minősítést a piacon lévő magán- és egyéb szálláshelyek tekintetében folytatni kell és 2026. január 1-jéig el kell végezni.
- Hatástanulmány: A nemzetközi gyakorlatot ismerő tanácsadó cég bevonásával készüljön átfogó elemzés a szálláshelypiacról, azon belül konkrétan a sharing economy modellben működő szálláshelyek szegmenséről, kiemelten a rövid távú lakáskiadás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, annak a szálláshelypiacra és Budapest turisztikai teljesítményére való hatásairól. (Határidő: 2025. január 31.)
- Szabályozás: Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján készüljön majd – minden érintett érdekeit figyelembe vevő – szabályozási koncepció. A további szabályozásra vonatkozó javaslatok: A jól működő átalányadózási formát célszerű megtartani, mert ez nem jelent adminisztrációs terhet a vállalkozók számára és nem motivál adóelkerülésre. Indokolt ugyanakkor a 2018 óta változatlan mértékű tételes átalányadó mértékének és számítási módjának felülvizsgálata. A rövid távú lakáskiadási piac kapacitásának meghatározása, esetleges korlátozása – pl. a kínálat szűkítése, a minősítési kritériumok szigorítása, vagy a kiadható napok maximálása – az európai nagyvárosokban bevált jó gyakorlatok és a témában készült felmérések, tanulmányok figyelembevételével kerüljön szabályozásra. (Csak Budapesten.)
Reagált a kormány
A 26 turisztikai szervezet által megfogalmazott közlemény kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, hogy Budapesten lakhatási probléma alakult ki, amely különösen sújtja a fiatalokat és fiatal családosokat. Ezért a kormány az Airbnb-szabályozásának felülvizsgálatát – hozzájárulva a lakásvásárlással és lakásbérléssel kapcsolatos problémák kezeléséhez – elsődleges prioritásként lakhatási kérdésnek tekinti.
Ebből kiindulva a kormány csak Budapesten kívánja szigorítani a rövid távú lakáskiadás szabályozását.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezett intézkedések a vidéki turisztikai célú rövidtávú lakáskiadókat nem érintik, a kialakítás alatt lévő új szabályozás semmilyen módon nem befolyásolja tevékenységüket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, a kormány továbbra is együttműködik a szektor valamennyi szakmai szervezetével és elkötelezett az élénk szakmai párbeszéd fenntartása mellett.
Az Airbnb szabályozásának kérdéseivel korábban az alábbi cikkekben foglalkoztunk:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
