A tulajdonosi lakáshasználat súlya a lakáspiac működése és a lakáshoz jutási lehetőségek szempontjából is meghatározó mutató. Uniós összehasonlításban Magyarországon kimagasló a tulajdonosok által lakott lakások aránya, amely a tagállamok közül csak Horvátországban és Romániában magasabb. Hasonlóan magas arányok elsősorban azokban a kelet-közép-európai országokban figyelhető meg, ahol a rendszerváltáskor a magyarországihoz hasonló lakásprivatizáció zajlott le.
A posztszocialista országokra általánosan jellemző az is, hogy a jelzáloggal rendelkező lakások aránya alacsonyabb a nyugat-európaiaknál. Míg Hollandiában a lakott lakások több mint fele (56%) jelzáloggal terhelt magántulajdon, és Svédországban, Dániában vagy Belgiumban is 40% fölötti a jelzáloghitelt törlesztő lakástulajdonosok aránya, addig Csehországban 18, Magyarországon 12, Lengyelországban pedig 10 százalék.
Romániában és Bulgáriában viszont a lakásállomány mindössze 1 százalékán van jelzáloghitel.
Németország az egyetlen uniós ország, ahol többen laknak bérelt lakásban, mint saját tulajdonúban, de Ausztriában is szinte fele-fele az arány. Mindez a széles tömegek számára elérhető fejlett bérlakásrendszernek is köszönhető. Hollandiában még ennél is nagyobb a támogatott lakhatás aránya, ugyanakkor az ottani lakbérszabályozásoknak negatív hatásai is vannak.
Magyarországon belüli különbségek
A legutóbbi népszámlálás eredményei szerint a teljes lakásállomány 12%-ának, mintegy 572 ezer lakásnak nem volt lakója. A lakott lakások 90%-ában a tulajdonosok laktak. Az önkormányzati bérlemények állománya a rendszerváltás óta folyamatosan fogy:
2022-ben a lakott lakások 2,4%-át bérelték önkormányzatoktól, további 7,5% volt a magántulajdonosoktól bérelt vagy egyéb jogcímen használt lakások aránya.
A kistelepüléseken szinte kizárólagos a tulajdonosi lakáshasználat, míg az egyre nagyobb településeket tekintve ennek súlya mérséklődik, és a tulajdonos által lakott lakásokat különféle lakásbérleti formák váltják fel.
A legkisebb arányú tulajdoni és egyben legnagyobb arányú bérleti lakáshasználat Budapest belső kerületeire jellemző, ezen kívül néhány olyan kistelepülés tartozik még ide, ahol a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt alacsony a lakástulajdonosi arány.
A fenti ábrán látható, hogy Budapest belvárosának közepén, azaz
az V. kerületben a legalacsonyabb a tulajdonosi lakáshasználat. A 65 százalékos érték alacsonyabb mint a holland, és éppen csak megelőzi Franciaországot.
Ha településenként térképen nézzük a különbségeket még látványosabb a főváros és a legtöbb megyeszékhely világos színe, ami az alacsonyabb lakástulajdonlásra utal.
A budapesti kerületekkel együtt számított 3177 település közül 115-ben 100%-os a tulajdonosi lakáshasználat.
Végül érdemes a fővárost külön is kiemelni, ahol a már említett belvárosi kerületekben jóval alacsonyabb a tulajdonosi lakáshasználat aránya, és itt a tágabb belvárost kell érteni, hiszen 72 százalékos arányával még a XIII. kerület is ide sorolható. A budapesti lista végére a külső kerületek kerültek, közülük is a XVI., XVII. és XXIII. emelhető ki, melyek mindegyikében az országos átlaggal megegyező a lakástulajdonlási arány, ami mögött részben az alacsony befektetői érdeklődésből adódó kisszámú lakásbérlő húzódik meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
