Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta: a jogszabály végrehajtását "próbaévvel" kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:
- a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra,
- a füzérradványi Károlyi-kastélyra,
- a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra,
- a sümegi püspöki palotára,
- a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra,
- a tatai Esterházy-kastélyra,
- a dégi Festetics-kastélyra, valamint
- a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek. Ezzel szemben inkább "senkié lettek", a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni - mondta.
Hozzátette, ezen időszak alatt a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak - jegyezte meg.
Elmondása szerint a több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak - elsősorban uniós pénzek lehívásával - felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt. Ráadásul még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani.
Erre jött az a gondolat, amely a világban már nagyon sok országban felmerült: vonják be a magántőkét, hogy újítsa fel és hosszú távon rendezze bizonyos kastélyok sorsát, de mindezt úgy, hogy a köz számára teljes mértékben hagyja ezeket látogathatónak - közölte.
Lánszki Regő felidézte: a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (kastélytörvény) első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, erre az Alkotmánybíróság tett néhány megjegyzést, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban. A tavasz folyamán a tárca pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvényben nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni,
a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket - "értelmezhető" jegyár mellett - be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet.
A törvény szerint az új tulajdonos tíz éven belül köteles teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett - közölte, hozzátéve: mindezek nagyobb anyagi terhet jelentenek, mint amilyen értékük az épületeknek van. Ezeket a kastélyokat tehát nem "ingyen osztogatja" az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt - emelte ki.
Tájékoztatása szerint a minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok elsőkörös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve. A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, ezekből első körben nyolcnak a teljes körű - műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai - dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.
Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás.
A pályázó lehet természetes és - átláthatóan működő - jogi személy is, aki befizeti a kérelem díját. Ez, mivel komoly dokumentációt tartalmaz, 10 millió forint lesz - közölte.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a szerződés megkötésére 60 nap áll rendelkezésre. Amennyiben több kérelem is érkezik egy ingatlanra, a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebbet fogja választani. A pályázónak a szakmai tervében jeleznie kell az ingatlannal kapcsolatos elképzeléseit, ezek megvalósulását aztán a minisztérium folyamatosan nyomon követi majd. Hozzátette, a törvényben szigorú garanciák szerepelnek a felújításra, a fenntartásra, a nyitvatartásra, a beszámolási kötelezettségre, ha pedig ezeket nem tartja be a leendő tulajdonos, az ingatlan tulajdonjoga automatikusan visszaszáll az államra.
Lánszki Regő azt mondta, nagyon bízik benne, hogy vannak olyan hazai tulajdonú vállalkozások, egyházak, önkormányzatok vagy akár magánszemélyek, akik éreznek egyfajta közös felelősségvállalást, és megéri nekik pénzt fordítani a kastélyokra, hogy azok ne legyenek az enyészeté.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Varga György
