Az Eurofound jelentése megállapítja, hogy bár a fiatalok foglalkoztatását tekintve pozitív jeleket látni, sok európai fiatal kiszorult a lakáspiacról, és képtelen megteremteni a családalapításhoz, megélhetéshez szükséges (jórészt anyagi) függetlenséget.
Bár a még tanulmányaikat folytató fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel élnek szüleikkel, mint a foglalkoztatottak, a dolgozó fiatalok egy jelentős része a szüleivel él. Európában egyre több fiatal kényszerül „mamahotelbe”:
2017-ről 2022-re átlagosan 24%-ról 27%-ra nőtt a szülői házban élő 25-34 éves, már dolgozó fiatalok aránya.
A tagállamok között szembetűnő különbségek rajzolódnak ki, Európa valósággal kettészakadt e tekintetben:
az északi országokban sokkal kevésbé jellemző, hogy a 20-as és 30-as éveikben járó fiatalok a szüleikkel élnek, mint Dél- vagy éppen Kelet-Európában.
Ez részben kulturális okokra vezethető vissza, de a munkaerő-piaci bizonytalanságnak is nagy hatása van erre. A fiatalok Európa délebbi részein például nagyobb valószínűséggel dolgoznak ideiglenes munkaviszonyban, és ez a bizonytalanság megakadályozhatja őket abban, hogy a szülői házon kívüli lakhatást szerezzenek.
A jelentés szerint Svédországban és Finnországban a 25-34 éves foglalkoztatottak mindössze 2%-a él a szüleivel, míg Horvátországban 65%, Görögországban 57%, Portugáliában pedig 52% ez az arány.
Magyarország e tekintetben valahol a középmezőnyben foglal helyet, a 25-34 éves fiatalok mintegy 29 százaléka él a szülői házban.
Sok országban rontott a helyzeten, hogy a lakhatási lehetőségek szűkültek, a bérleti díjak elszálltak. Írországban, ahol a bérleti díjak 2013 óta megduplázódtak, 13 százalékponttal, 27%-ról 40%-ra nőtt a szüleikkel együtt élő, és már dolgozó fiatalok aránya.
A 2017 és 2022 között növekedést regisztráló országok közé tartozott még Portugália, ahol az arány 41%-ról 52%-ra nőtt, valamint Spanyolország, ahol 35%-ról 42%-ra emelkedett. Franciaországban 10%-ról 12%-ra emelkedett, míg Olaszországban 41%-ról 48%-ra, Horvátországban pedig 58%-ról 65%-ra.
Pedig a foglalkoztatás terén némileg javult a helyzet: 2022-ben a fiatalok teljes foglalkoztatási aránya az EU-ban megközelítette az 50%-ot, ami magasabb, mint 2007 óta bármikor, és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok aránya történelmi mélyponton, 11,7%-on állt. A fiatalok számára a munkahelyek minőségének javulására utaló jelek is mutatkoznak: kevesebb a nem önkéntes ideiglenes szerződés, nagyobb a munkahely biztonságérzete és jobb a munka és a magánélet egyensúlya, mint a járvány éveiben.
A következő évek fontos és egyre nagyobb problémáját jelentheti, hogy a fiatalok a lakhatás terén nagy tömegben szinte kilátástalan helyzetbe kerültek. Magyarországon az állami programok (csok, babaváró hitel, falusi csok stb.) jelenthetnek segítséget a lakhatási függetlenség megteremtésében.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
