A következő két-három évben több belvárosi épületből fognak elköltözni a különféle állami és kormányzati szervezetek, és ez új helyzetet teremt az irodapiacon egy olyan időszakban, amikor az irodahasználat teljesen átalakul. A felszabaduló több százezer négyzetméternyi területtel kezdeni kell valamit a tulajdonosoknak. Ez egyrészt anyagi áldozatokat kíván, de egyúttal lehetőség is, hogy lökést adjanak az adott ingatlan fejlődésének – vélekednek a vállalat szekértői.
Kiemelték, hogy első lépésként egy alapos műszaki felmérés szükséges, de természetesen egy ingatlanpiaci helyzetértékelés is kell, hogy meghatározhassák a későbbi hasznosítás módját. Maradhat az irodai funkció, de a piacot látva felmerülhet, hogy lakásokká vagy hotellé alakítják át az ingatlant. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban mindkét utóbbira is van már példa. Budapesten is történt már olyan fejlesztés, amikor egy irodaházból részben szálloda lett.
A tanácsadócég szerint az irodapiaci bizonytalanságok új funkció kialakítására ösztönözhetik a tulajdonost, mert elsősorban a szállodapiacon de a lakásoknál is erős a kereslet. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a belvárosi, jelenleg irodaként használt épületeknél műszakilag könnyebb kisebb szobaegységeket kialakítani, mint a belvároson kívüli kerületekben felépített új irodaházakban, egyszerűen eltérők a műszaki paraméterek.
A szakmai felmérések azt mutatják, hogy növekszik a szálláshelyek iránti igény és ez a trend folytatódni fog a következő években is. Ezek a trendek alátámasztják a három és négycsillagos szállodák keresletét. Mivel a belvárosban elfogytak a zöldmezős beruházási lehetőségek, nincsenek szabad üres telkek, ezért a hotelfejlesztők a más funkciójú, (például irodaház vagy lakóház) épületek felé fordultak, ezek átalakításával tudnak és vélhetően egyre inkább akarnak is majd új értéket létrehozni.
Új elemként említette, hogy a korábbi évekkel ellentétben, amikor az üzemeltetési szerződés volt jellemzőbb, manapság megjelentek a hosszú távú bérleti szerződések is, amik a tulajdonosnak nagyobb biztonságot adnak. Ez is komoly változást eredményezhet s piacon!
„Az irodapiacon általában 3, 5 vagy esetleg 7 éves időszakra szerződik a bérlők többsége. A szállodáknál akár 20-30 évről is beszélhetünk, illetve az adott épületnek egyetlen bérlője lesz, amit sokkal könnyebb kezelni, mintha megmaradna irodának egyszerre sok, eltérő időszakra ott lévő bérlővel. A bankok ugyan magasabb kockázatúnak tartják, ha egy ilyen ingatlan csak egyetlen bérlővel működik, de a hosszú táv miatt kezdik elfogadni, hogy mégis biztosabb a bevételtermelés, hiszen a tulajdonosnak vagy bérbeadónak nem kell mindig új bérlőt találnia, ha lejár a már ott lévő bérlő szerződése vagy a bérlő nem akar ott maradni” – mondta el Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary Managing Partnere.
Meglátása szerint jót tesz a budapesti szállodapiacnak, hogy az épületátalakítások révén is szélesedik a kínálat. Több hotelmárka, több szállodapiaci termék és persze több turista érkezhet, ami újabb lendületet adhat a turizmusnak és az infrastruktúra-fejlesztéseknek. A négycsillagos szállodák talán a legkedveltebb kategória az üzletemberek és az egyéni turisták számára is, ezek általában a belső kerületekben lehetnek nyereségesek, ahol a fővárosi turizmus koncentrálódik. A kijjebb lévő, átalakításra kiszemelt épületekben az alacsonyabb árazású hotelekre, vagy egyéb, alternatív szálláshelyhasznosításra nyílik lehetőség, úgymint ifjúsági szállás, hostel, apartmanhotel, esetleg vegyes funkciók, mint például diákszállás és hostel egyben. Ezekben természetesen nagy eséllyel az árérzékenyebb, vagy fiatalabb vendégek lesznek többségben, akik vállalják a többletutazást az alacsonyabb árakért cserébe.
Címlapkép forrása: Getty Images
