Bár az eredeti tervekhez képest egy hónap csúszással, de július 1-jén elindult az Otthonfelújítási Program. Hogyan foglalható össze a program jelentősége? Mit jelent ez a hazai építőipar számára?
Ha a nagy képet nézzük, akkor három fontos dolgot kell kiemelni. Az első, hogy újra van Magyarországon otthonfelújítási program, ami ezúttal épületenergetikai fókuszú, kimondottan az épületek termikus burkának - nyílászárócsere, hőszigetelés, födémszigetelés – felújítását célozza. Az energiahatékonyság növeléséhez a legfontosabb szempont, hogy leszigeteljük az épületet, a homlokzatot és a födémet, valamint kicseréljük a nyílászárót. A felújítás eredményeként 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, de érdemes lehet rögtön a 40 százalékot megcélozni, miután a termikus burokkal az is könnyen elérhető, és az további 5 százalékpontot jelent a vissza nem térítendő támogatásnál.
Második lényeges pont, hogy ennél a programnál a lakosság rendkívül kedvező pénzügyi konstrukciót kap. Míg az előző felújítási programban legfeljebb 3 millió forintnyi támogatást lehetett igényelni, mivel akkor a 6 millió forint 50 százaléka volt a maximum, a mostaninál a kedvezményes hitellel együtt 6 millió forinthoz lehet hozzájutni 1 millió forint önerő mellett. Bár ennek egy része kamatmentes hitel, de a havi törlesztőrészlete annak is nagyon alacsony, így ez tulajdonképpen az energiafogyasztás csökkenésén megspórolható.
Harmadik elemként viszont ki kell emelni, hogy a 20 ezer épület nagyon kevés, így érdemes mindenkinek relatíve gyorsan beadnia a pályázatot, miután több százezer olyan épület van Magyarországon, amit ennek a programnak a keretében fel kellene újítani.
Június közepén több változtatást jelentettek be a program korábbi verziójához képest, például az egyes munkálatoknál a fajlagosan elszámolható költségeket is szabályozták. Jelenthetnek ezek érdemi korlátozást a tényleges felújítás során?
Ezek a fajlagos költségek olyan árakat jelentenek, amelyekbe biztosan beleférnek még a legbonyolultabb vagy legnehezebben megközelíthető helyen lévő munkálatok is. A meghatározott árak biztosan tarthatók, nem lesz olyan probléma, hogy ebbe ne lehetne beleférni. Azt gondolom, hogy az építőanyag-kereskedők, kivitelezők között most - mivel éles a piac - lesz egy verseny, tehát a maximált árak biztosan elegendő teret adnak még a bonyolultabb megoldásokhoz is.
Van bármi olyan tényező, ami szűk keresztmetszetet jelenthet a program megvalósításában? Gondolok itt például a rendelkezésre álló munkaerőre vagy az alapanyagokra.
Ennek kapcsán két dolgot nagyon fontos hangsúlyozni. Egyik, hogy
a program biztosan nem fog semmilyen építőanyag-hiányhoz vagy beszűküléshez vezetni, mert a gyártóknak bőségesen megvan a szükséges kapacitásuk ekkora mennyiség előállítására.
Az alapanyagot ráadásul nem jövő héten kell megvenni, most csak a pályázat benyújtásával célszerű sietni. Mivel ez egy hosszútávú program, a támogatás elnyerését követően másfél év áll erre rendelkezésre. Emellett a gyenge piac és a gyenge lakásépítési számok miatt az építőanyag-gyártók hatalmas le nem kötött kapacitásokkal rendelkeznek, ami messze túlmutat ennek a programnak a teljes 108 milliárdos méretén. A másik, amit le kell szögezni, hogy emiatt építőanyagár-emelés semmilyen szinten nem várható, mert az építőanyagoknál szintén elég éles a verseny.
Ami pedig a munkaerőoldalt illeti, mivel másfél éves idősávról beszélünk a kivitelezői kapacitás is rendelkezésre áll. Az indulásnál persze lehet valamekkora sűrűsödés, de mivel a program időtartama hosszú, ez sem jelent problémát.
Amiből most hiányt látok, az az épületenergetikus szakemberek elérhetősége, mivel a megvalósítás előtt és után egyaránt energiatanúsítványt kell készíteni,
ami eddig csak az adásvételekhez, vagy a bérbeadáshoz volt szükséges. Ez azonban strukturális probléma, ami hosszabb távon szintén ki fog egyenlítődni. Ha nem is jövő héten, de három-négy hónapon belül biztosan utoléri magát a rendszer.
Beszéljünk kicsit a pályázatnak az adminisztrációs oldaláról. Mennyire lesz egyszerű ez az átlagos pályázó számára?
Azt gondolom, hogy a pályázóknak érdemes mindenképpen felkészültebb építőanyag-kereskedőkkel, kivitelezőkkel beszélniük,
mert ez nem egyszerű. Biztosan vannak a pályázati világban jártas, felkészült magánszemélyek, de ahhoz, hogy elsőre hiba nélkül be tudjuk nyújtani, és ne ezen múljon a pályázat sikere, érdemes tanácsadóhoz fordulni.
Gondolom, a szakértők tudnak segíteni abban is, hogy mire célszerű fókuszálni, milyen felújításokat kell elvégezni a lehető legnagyobb energiahatékonyság eléréséhez.
Ebben a kérdésben az építőanyag-kereskedőkhöz, a kivitelezőkhöz és az épületenergetikusokhoz érdemes fordulni, majd velük együtt átnézni az ingatlant, elkészíteni a koncepciót, ami alapján a leghatékonyabb javulást lehet elérni a 7 millió forintos összegből.
Minden épület más. Van, ahol már kicserélték a nyílászárót, és most csak homlokzati szigetelésre van szükség, míg máshol a födém kaphatott korábban szigetelést, de biztosan van olyan ház is, ahol eddig egyáltalán nem történt felújítás. Ugyanígy a gázkazánt sem feltétlenül kell cserélni, ha az modernebb típus, helyette másra célszerű fókuszálni. A hőszivattyú viszont jóval nagyobb falat, ami véleményem szerint ebbe a támogatásba nem is nagyon fér bele, így az azokat érdekelheti, akik már korábban elvégezték a szigetelést vagy a nyílászárócserét és már csak ez van hátra, illetve olyanok számára, akik a támogatáson felül további forrásokkal rendelkeznek.
A Masterplast hogyan készül erre a programra? Milyen előkészületeket, esetleges kapacitásbővítéseket kellett elvégezni?
Az elmúlt időszak viszonylag gyenge kereslete ellenére gyakorlatilag a teljes termelési kapacitásunkat fenntartottuk, sehol nem szűkítettünk kapacitást vagy csökkentettünk létszámot,
a programot relatíve nagy kapacitástartalékkal várjuk.
Mit jelent ez a program a hazai lakásállomány minőségére nézve?
Bár a program viszonylag kevés épület felújítását teszi lehetővé, de nagyon reméljük - és az ÉVOSZ is ezen dolgozik - hogy amennyiben pozitív lesz a fogadtatás, képes lesz többletkeretet biztosítani erre a kormány. Az előzetes várakozások szerint nagyon nagy igény mutatkozik a programra, így várakozásaink szerint elképzelhető, hogy már ősszel újabb keretre lesz majd szükség.
Magyarországon ma mintegy 800 ezer Kádár-kocka van, de a pályázatba bevonható lakóingatlanok száma akár 1 millió felett is lehet. Ha ennek csak a felét szeretnék felújítani a tulajdonosok, az önmagában 500 ezer épületet jelent. Ehhez képest
a mostani keret mintegy 20 ezer ingatlanra lesz csak elég, így bőven lenne még tér a folytatásra.
A fentiek mellett a pályázóknak mire érdemes még odafigyelniük?
A pályázatnál építőanyag oldalon figyelni kell arra, hogy az ÉMI által egyszerűsített környezeti tanúsítványt kapott termékeket válasszuk.
Erre különösen fel kellene hívni az emberek figyelmét, mert ez minden Magyarországon gyártó vállalat számára kedvező, ugyanis itt olyan környezeti feltételek teljesülnek, mint például az üzem közelsége és más környezetvédelmi elvárások. Ez egyrészt fontos a fenntarthatóság miatt, de a hazai építőanyaggyártást is támogatja. Ugyanakkor azért sem árt figyelni arra, hogy hazai gyártású építőanyagot vegyünk, mert külföldi gyártású építőanyagokkal nem fogjuk tudni elérni a pályázat sikerességéhez szükséges pontszámot.
Részben már beszéltünk arról, hogy hosszabb távon fontos lenne a program folytatása. A korábban említetteken túl mi szól még az esetleges meghosszabbítás mellett?
Nem kérdés, hogy a programot mindenképpen jó lenne folytatni, ennek ugyanis nemzetgazdasági célú hozzáadott értéke is van. Miközben radikális állami beruházáscsökkentésen vagyunk túl, az újlakásépítések volumene lassan tud csak bővülni, és a magas kamatkörnyezet a kereskedelmiingatlan-piaci fejlesztéseknek sem kedvez, a program a gyenge helyzetben lévő építőiparnak is képes lökést adni. Ezen kívül ahhoz is hozzájárul, hogy az iparágban dolgozók a jövőben is Magyarországon maradjanak és ne kezdjenek külföldön munkát keresni.
Amellett, hogy a program magánszemélyeknek megéri, az állam is profitál belőle azáltal, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasztanak, ami a rezsicsökkentési célok miatt kulcsfontosságú. A teljes magyar lakóépület-állomány felújításával 2 milliárd köbméter gáz felhasználását váltanánk ki, ami a 2050-es uniós elvárások miatt is fontos. A mostani program tehát jó a magánszemélyeknek, jó az államnak, és beleillik az uniós célokba is. Ezért bízom abban, hogy a kormány a folytatás mellett dönt.
Címlapkép forrása: Masterplast
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
