A 2005-ös Property Investment Forum előadásainak középpontjában a befektetési piac, ezen belül a befektetési lehetőségek és kockázatok álltak. A téma aktualitását az adta, hogy 2005-re Magyarország egyértelműen felkerült a külföldi befektetők térképére, különösen ami a lakáspiacot illeti. Általános lakáspiaci roham indult a britek, írek és spanyolok részéről, akik arra számítottak, hogy a saját országukban tapasztalt robbanásszerű áremelkedéshez hasonló folyamat előtt áll a magyar lakáspiac is. Tervasztalról vásároltak, akár 10-15 százalékos felárral néha úgy, hogy korábban még az országban sem jártak.
A tipikus újlakásár 45 ezer euró (akkori árfolyamon 11 millió forint) volt egy garzonért és 60-70 ezer euró (15-17 millió forint) egy kétszobás lakásért.
Miután a befektetők sok esetben csak az árnövekedési várakozásaik miatt szálltak be a kelet-európai piacokra - sok esetben még a bérbeadással sem foglalkoztak - több helyen szellemházak alakultak ki.
Húsz éve, a 2005-ös konferencia témái között szerepeltek az
- ingatlanbefektetések kockázati tényezői;
- Európa és a régió ingatlanpiaca;
- régiós ingatlanbefektetések kockázati tényezői;
- banki finanszírozás, mint a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás;
- befektetési lehetőségek Magyarországon 500 millió és 5 milliárd forint között;
- lehetőségek és kihívások a magyar ingatlanpiacon.
2005. november 29-én került sor az első Portfolio Property Investment Forum konferenciára. A nemzetközi és hazai előadók által fémjelzett esemény jelentős szakmai érdeklődést vonzott az ingatlanszakma minden területéről, mintegy 150 fő vett részt rajta. Bár ez mai szemmel kevésnek tűnhet, de akkor abszolút teltháznak számított.
A lakáspiacon ez volt az az év, amikor az állam elindította a Fészekrakó programját, miközben a finanszírozást egyértelműen a devizahitelek dominálták. A megelőző évek szárnyalása után azonban már ekkor elindult a lendületvesztés, a használt lakásokat nehezebben lehetett eladni, az újaknál pedig egyre inkább szétvált egymástól a minőségi és a tömegtermék. Erre a piacra érkeztek meg a külföldi befektetők, akik arra számítottak, hogy a következő években Magyarországon is több nyugat-európai országhoz hasonló árrobbanás fog bekövetkezni, ami végül elmaradt.
Eközben globálisan már az ingatlanlufi kialakulásáról kezdtek vitatkozni a szakértők, különösen a tengerentúli piac esetében, miután az USA-ban is hosszabbodni kezdtek az értékesítési idők. Magyarországon viszont a legérdekesebb kérdés a finanszírozás körül volt, amiből az állam szinte teljesen kivonult, miközben a kereskedelmi bankok a devizahitelek felvételére ösztönözték a lakosságot.
Kereskedelmiingatlan-piac fejleményei
A lakáspiacon túl, a retail szektorban is történtek változások, 2005 végén jelentették be ugyanis az Arena Plaza építését, az akkor 30 milliárdos beruházás során a pláza mellé még egy szállodát, és egy irodaházat is terveztek. Eközben elkezdődtek a győri Árkád építési munkálatai, Budapesten felújították a Gozsdu Udvart és 90 millió euróért eladták a Pólus Centert.
Az irodapiacon már 2003-ban elindult a kereslet élénkülése, ennek ellenére a kihasználatlanság még 2005-ben is olyan magas volt (14 százalék), hogy nem tudtak érdemben növekedni a bérleti díjak. A kiadó irodaházak többségében 12-14 euró/négyzetméter/hó bérleti díj mellett keresték a bérlőket.
2005 második negyedévére a budapesti irodaállomány már elérte a másfélmillió négyzetmétert, a következő évre pedig további 260 ezer négyzetméternyi új iroda elkészülését várták.
A most indult cikksorozatunk hamarosan folytatódik a 2006-os év legfontosabb ingatlanpiaci történéseivel, amelyben többek között beszélni fogunk a lakásépítési számok visszaeséséről, és arról, hogy a külföldi piacokon már egyre többen kongatták a vészharangot a tőkeáttételes termékek megnövekedett aránya miatt.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
