Az 1000 fős mintán elvégzett felmérés szerint a lakosság fele vett már az életében ingatlant, 8 százalékuk viszont egyáltalán nem vágyik sajátra, főleg az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, vidéki városokban élők.
Az ingatlannal nem rendelkezők 42 százaléka ugyan vágyna saját lakásra, ám kizártnak tartja, hogy azt valaha meg tudná fizetni.
A lemondás most is a 35 év felettiek körében jellemző igazán, de a szülői házat elhagyni kívánó korosztály sem bizakodó. Minden harmadik 25-34 éves borúlátó a tekintetben, hogy képes lesz-e az életben kifizetni egy lakást. Főként a Budapesten (42%) és vármegyeszékhelyeken (47%) élő fiatalok nyilatkoztak így.
Érdekes ugyanakkor, hogy két év alatt több lett az éppen csak felnőtt korba lépő ingatlanvásárlók aránya. Míg 2022-ben a megkérdezett 18-24 év közötti fiatalok 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vett már lakást vagy házat, addig 2024-ben 16 százalékuk. “Azok, akiknek még nincs saját ingatlanjuk, leginkább az önerő hiányát és a magas hitelkamatokat jelölték meg nehezítő tényezőként, de az árban megfelelő ingatlan megtalálása is sokaknak probléma” – mondta Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.
A legfiatalabb korosztálynál jellemzően az önerő biztosítása jelenti a legnagyobb gondot. A 18-24 éves korosztályban 56 százalék, de a 25-34 évesek körében is 50 százalék jelölte meg ezt a nehézséget. A magas hitelkamatok és ingatlanárak tovább nehezítik a helyzetet. A KSH adatai szerint a 20-29 évesek havi átlagos bruttó fizetése 498 387 forint. A hitelfelvételhez szükség van minimum 10 százalékos önerőre, ami Budapesten egy belvárosi egyszobás ingatlan esetében átlagosan 4,3 millió forintot jelent. Ha ezt sikerült családi segítséggel, vagy önerőből kifizetni, akkor még havonta 221 ezer forintos havi törlesztőrészlettel kell számolni 20 éves futamidő esetén.
Az Eurostat adatai szerint ma Magyarországon 17 évet kell dolgozni egy átlagos 75 négyzetméteres budapesti használt lakásért, Olaszországban ugyanez az idő 10-11 év. Igaz, az első lakást vásárlók, és főleg a fiatalok nem ilyen nagy ingatlanban gondolkodnak általában, hanem kisebb garzonlakásokban. „A kisebb alapterületű lakások egy négyzetméterre vetítve ugyanakkor drágábbak, mint a nagyobb ingatlanok, és óriási a különbség a budapesti és a vidéki egyetemi városokban található garzonlakások árai között” – tette hozzá Lipták Zsuzsa.
Az ingatlankereső portál adatbázisa szerint legdrágábban Budapesten lehet egy 35-40 négyzetméteres lakást megvásárolni: ezeket átlagosan 1,13 millió forintos négyzetméteráron hirdetik. Legolcsóbban a XXI. kerületben érhetők el ezek a tipikusan 1-1,5 szobás ingatlanok (átlagosan 787 ezer Ft/m2), míg legdrágábban a belvárosban, az V. kerületben (1,7 millió Ft/m2). Az egyetemvárosokat és a vármegyeszékhelyeket vizsgálva pedig azt mondhatjuk, hogy Miskolc a legolcsóbb, ahol 554 ezres négyzetméteráron már lehet venni kisebb lakást. A legdrágább vidéki nagyvárosok közé Debrecen (981 Ft/m2) és Győr (878 Ft/m2) tartozik.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
