Mielőtt a részletes adatokra rátérnénk fontos kiemelni, hogy a lakhatási szokások országonként nagyon eltérőek, egyes országokban - köztük Magyarországon is - kiugróan magas a saját tulajdonú lakások aránya, míg máshol a társadalom széles tömegei élnek bérlakásokban.
Az Eurostat számai szerint 2021-ben a lakhatási költségek aránya a rendelkezésre álló jövedelemből átlagosan 19% volt az EU-ban, míg a szegénységi küszöb alatt élők esetében ez az arány elérte a 38%-ot. Szegénységi küszöb alatt élőnek az tekinthető, akinek a jövedelme az adott ország mediánjövedelmének nem éri el a 60%-át. Miután tavaly novemberben az országos, nettó mediánbér 305 800 forint volt Magyarországon, így nálunk azok tartoznak ide, akiknek a havi nettó jövedelme a vizsgált hónapban nem érte el a 183 500 forintot.
Országos szinten mind a teljes népesség, mind a szegénységi küszöb alatt élők esetében a lakhatási költségek előteremtése Görögországban a legnehezebb, ahol a rendelkezésre álló jövedelem előbbi csoport esetében 34, utóbbi esetében 60 százalékát viszi el a lakhatás. Szintén magasak a számok Dániában (26%; 57%) és Hollandiában is (24%; 48%), míg a legalacsonyabb Máltán (9%; 18%), Cipruson (11%; 19%) és Litvániában (12%; 24%).
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
