A Városliget megújítása, az új épületek és intézmények megépítése és ideköltöztetése, a meglévő kulturális intézmények felújítása, a park teljes rehabilitációja, illetve jó néhány nem a területen megvalósuló, de a projekt részét képező fejlesztés (pl. Komáromi Csillagerőd, vagy az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ) a magyar állam egyik legnagyobb beruházása. A projekt kapcsán hosszú évek óta hallani támogató és kritizáló érveket, akár civil, akár gazdasági, akár politikai oldalakról, ami érthető, hiszen egy ekkora volumenű fejlesztésnél lehetetlen minden jó szándékot egy nevező alá hozni. Egy ekkora költségű állami beruházás sok szempontból jó terep az érvek és ellenérvek ütköztetésére. Most azonban a sok kisebb (bár az itt élők és a parkot használók számára igen fontos) fejlesztés után, elérkeztek az első ütem két grandiózus épületeinek pillanatai. Megnyílt a Magyar Zene Háza, míg tavasszal a Néprajzi Múzeum is elkezdi fogadni a vendégeket. Két részes interjúban járjuk körbe a számunkra legizgalmasabb kérdéseket az épületek kivitelezésével és üzemeltetésével kapcsolatban, Gyorgyevics Benedekkel, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatójával. Az első rész az épületekről, a sokakat foglalkoztató kivitelezési nehézségekről és az árazásról szól, míg a második részben a hosszú távú kihívást és feladatot jelentő üzemeltetés részleteit boncolgatjuk.
A Liget Projekt ez egyik legfontosabb kiemelt beruházás ma Magyarországon. Mielőtt rátérnénk az éppen átadás előtt álló két új épület részleteire, kicsit tegyük rendbe a távolról talán nehezen átlátható jogviszonyokat. A területet a Városliget Zrt. fejleszti, de az állam, a fővárosi önkormányzat és Zugló tulajdonolja. Mi is itt a pontos képlet? Valóban bonyolult...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
