A kínai ingatlanpiac robbanásszerű fejlődése az 1980-as évek végén indult, amikor a korábbi szocialista terveken alapuló lakásfejlesztéseket elkezdték piaci alapokra helyezni. Ezzel egyidőben a jobb munkalehetőségek miatt tízmilliók költöztek vidékről az ország nagyvárosaiba, megteremtve az új lakások iránti keresletet. Bár a kínai ingatlanjog számos ponton eltér az európaitól – a fejlesztési telkek például állami vagy szövetkezeti tulajdonban vannak így azt kizárólag bérelni lehet – a piaci alapú fejlesztők megjelenésével, majd a lakások magántulajdonba kerülésének engedélyezésével elindult a lakásárak emelkedése.
Az áremelkedés szakaszai
A növekedés első szakaszának az 1993-ban elindult kamatemelések vetettek véget, amikor a korábban éves szinten tapasztalt 20-30 százalékos áremelkedés hirtelen megállt, majd az évtized második felében mérsékeltebb – 5-10 százalék/év - ütemben folytatódott tovább. Ez a szakasz egészen a 2008-as válságig tartott, amikor ismét jött a megtorpanás, azonban Észak-Amerikával és Európával ellentétben a kínai lakáspiacon ez csak egy rövid ideig tartott. 2009-től az inflációt alig meghaladó kamatok nyomán a könnyű finanszírozhatóság növelte a beruházási és vásárlási hajlandóságot, így már abban az évben volt egy 25 százalékos felpattanás. A következő stagnálás 2014-ben következett be, de ahogy a korábbiakban, úgy a laza monetáris politika és a pozitív külkereskedelmi mérleg ismét túllendítette az ágazatot a válságon.
Az áremelkedés területi jellemzői
A lakásárak növekedése kapcsán fontos elkülöníteni az egyes városokat. Míg országos átlagban 2002 és 2018 között mintegy 4-szeresére mentek fel a lakásárak, addig a Tier-1 városokban - Peking, Sanghaj, Sencsen, Kanton (Guangzhou) – több mint 6-szorosára emelkedtek. A nominális áremelkedésen túl, ezekben a városokban a jövedelmekhez viszonyítva is sokat romlott a lakáshoz jutás lehetősége. 2018-ban már közel két és félszer annyi átlagjövedelem kellett egy átlagos lakás megvásárlásához, mint 2003-ban.
A cikkből kiderül:
- Hogy alakultak az elmúlt két évtizedben a lakásárak a kínai városokban?
- Miért vált elsődleges befektetési eszközzé a kínaiak szemében az ingatlan?
- Milyen arányban vannak jelen azok a lakásvásárlók, akik már második vagy harmadik lakásukat veszik?
- Mekkora a saját tulajdonban lakók aránya Kínában és a nagyobb országokban?
- Melyek voltak 2020-ban Kínában a legnagyobb ingatlanalapok és ebből mennyi a külföldi cég?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
