Ha ingatlanbefektetésről van szó, legtöbbünknek a lakásvásárlás jut az eszünkbe, legfeljebb a kereskedelmi ingatlanok egyes típusai. Van azonban egy másik szegmens, ami legalább olyan érdekes, a mezőgazdasági ingatlanok piaca. A téma nemcsak azért aktuális, mert a napokban tartotta meg az Agrárszektor az idei konferenciáját, hanem azért is, mert a két ágazatot befektetési szempontból nagyon ritkán hasonlítják össze.
Mindez nem véletlen, hiszen mindkettőben teljesen más tudás és eszközök kellenek a sikerhez, és a vásárlási szabályozások is mások, az ingatlanok értékváltozása ugyanakkor sok esetben nagyon hasonlóan alakult. Fontos, hogy az alábbiakban nem az egységnyi termőföld vagy lakóterület hasznosításával elérhető hozamot, hanem magának a terméknek az értékváltozását néztük.
Termőföld, vagy lakóingatlan?
Árváltozás szempontjából mind a termőföld, mind a lakóingatlan jó befektetésnek bizonyult az elmúlt évek során, mindkettő esetében jelentős áremelkedés ment végbe. Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú termőföldről és milyen jogállású településről beszélünk.
A cikkből kiderül:
- 2008 és 2020 között a mezőgazdasági területek vagy a lakóingatlanok esetében volt-e nagyobb az áremelkedés?
- 2008-ban és 2013-ban hol, milyen típusú ingatlant érte meg befektetési céllal vásárolni?
- Hol vannak a legolcsóbb és legdrágább mezőgazdasági területek az országban?
- Hogy aránylik egymáshoz a mezőgazdasági területek hektárára és a lakások négyzetméterára?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!