A KSH statisztikái szerint Magyarország népessége az 1980-as népszámláláskor érte el csúcsát, 10,7 millió fővel, míg 40 évvel később, 2020-ban már a 9,8 millió főt sem érte el. Voltak megyék, ahol a 20 százalékot is megközelítette a csökkenés, egy megyében azonban közel 10, egy másikban pedig több mint 20 százalékos volt a növekedés.
Míg a fejlődő országok nagyvárosaiban a népességnövekedéshez képest elmaradt infrastruktúrafejlesztések jelentenek kihívást, addig a tartósan csökkenő népességű régiókban a tőke kiáramlása szab gátat a jövőbeli fejlesztéseknek. A kettő természetesen itt is összefügg egymással, ami az ingatlanállomány állapotára és a lakásárakra is erős hatással van.
Nyertesek és vesztesek
Az elmúlt 40 évben az egyik legnagyobb népességcsökkenést Budapest szenvedte el annak következtében, hogy több százezer ember választotta valamelyik elővárosi települést új otthonául. Míg azonban a 2007-2008-as mélypont után a főváros népessége ismét enyhén növekedni kezdett és azóta 1,75 millió fő környékén stabilizálódott, addig bizonyos megyékben megállíthatatlannak tűnik az elvándorlás. A legnagyobb veszteséget 2000 és 2020 között Békés megyében mérték, ami 20 év alatt elvesztette a lakosságának 18 százalékát. Emellett viszont Borsod és Nógrád megyékben is elérte a 15 százalékot a népességcsökkenés.
A cikkből kiderül:
- Melyik megyében hogyan változott a népesség 2000 és 2020 között?
- Milyen összefüggésben áll ez a lakásépítésekkel és a lakásárakkal?
- Milyen kilátások elé néznek az elnéptelenedő térségeink?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
