Újra asztalhoz ül Washington és Moszkva, de nagyon távol vannak egymástól az elképzelések

Vasárnap az amerikai delegáció az ukránokkal egyeztetett, ma pedig az orosz fél kerül sorra. A tárgyalások előreláthatólag számos témakört fognak érinteni Ukrajna kapcsán:

Az egyik legfontosabb téma az energetikai létesítmények elleni támadások 30 napos felfüggesztése, melyről elméletileg már a múlt héten megegyeztek a felek, ugyanakkor Kijev és Moszkva is a moratórium megszegésével vádolja egymást. Vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő azt mondta, megjelölnék azokat a létesítményeket, melyeket a megállapodás alapján nem lehetne támadni, ebbe a kategóriába azonban nem csak az energetikai infrastruktúra, de a vasúthálózat és a kikötők is bekerülnének.

UKRAINE STRIKES HARD UPON RUSSIAN STORAGE AIRFIELD INCURRING MASSIVE LOSS TO RUSSIA: LARGEST DRONE ATTACK TILL TODAY️20.03.2025Ukrainian drones strike Engels Air Base in Saratov Oblast, igniting the base destroying bombers & missiles meant to attack . #Russia

— Barbarik (@Sunny_000S) March 20, 2025

Kiemelt figyelmet kap az atomerőművek kérdése is. Trump felvetette, hogy az USA segíthetne az ukrán nukleáris létesítmények üzemeltetésében, Zelenszkij pedig nyitott az amerikai szerepvállalásra. Kijev azt szeretné, ha a zaporizzsjai erőmű újra ukrán irányítás alá kerülne, ugyanakkor Moszkva nagy eséllyel el fogja utasítani ezt az opciót.

A Fekete-tengeri hajózás biztonsága szintén kulcsfontosságú téma. Bár Oroszország tavaly kilépett a gabonaexportot szabályozó egyezményből, a Világbank jelentése szerint a felek továbbra is képesek gabonát szállítani a globális piacokra.

A Fekete-tengeri kereskedelem kérdése valószínűleg egy olyan témakör lesz, ahol Kijev és Moszkva is kompromisszumkésznek fog mutatkozni.

A fogolycserék kérdésköre szintén egészen jó irányba halad: Ukrajna és Oroszország kölcsönösen átadott egymásnak 175 hadifoglyot, Moszkva pedig "jószándéka jeléül" még 22 súlyosan sebesült katonát is visszaküldött.

Az ukrán NATO-tagság továbbra is vitás kérdés. Míg Ukrajna alkotmányos célként tekint a csatlakozásra, Putyin ezt határozottan ellenzi. Trump szerint Oroszország nem fogja 'engedélyezni' Ukrajna NATO-tagságát.

Az, hogy Kijev belátható időn belül a nyugati katonai szövetség tagjává váljon, nem túl valószínű.

A helyzeten tovább ront, hogy az amerikai kormányzaton belül is egymással ellentétes nyilatkozatok születnek: Pete Hegseth Ukrajna-ügyi különmegbízott szerint "nem ez lesz a megoldás a konfliktusra", helyettese, John Coale viszont egy nappal később azt mondta, nem zárták ki a NATO-csatlakozást.

A NATO-tagság távolodásával Kijev más biztonsági garanciákat szeretne kapni. Washington már korábban kizárta annak a lehetőségét, hogy békefenntartókat küldjön az országba, Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével azonban több európai ország gondolkozik ezen a lehetőségen. Moszkva kategorikusan elutasítja ezt az opciót, a NATO-katonákra biztonsági fenyegetésként tekint.

Moszkva már régóta hangoztatja, hogy nem tartja legitim elnöknek Zelenszkijt, mivel mandátuma tavaly lejárt. Az ukránok ugyanakkor kiemelték, hogy háborús helyzetben biztosan nem fognak választásokat tartani. Az ukrán nyilatkozatok alapján egy békemegállapodás után reális esély lenne az új választások kiírására, Moszkva pedig az erős nyilatkozatoktól függetlenül hajlandónak mutatkozik arra, hogy a béketárgyalásokat Zelenszkijjel folytassa le.

A szankciók kérdéskörében Washingtonból szintén ellentétes nyilatkozatok érkeznek: Moszkva értelemszerűen a szankciók enyhítését szeretné, Trump pedig korábban többször is azt mondta, hogy a békemegállapodás után erre minden lehetőség adott. Az amerikai elnök ugyanakkor belengette azt is, hogy

a békemegállapodás aláírásáig újabb szankciókat vethet ki az orosz bankszektorra, illetve büntetővámokkal sújthatja Moszkvát.

A megszállt ukrán területek kérdésében logikus módon szintén nincs túl nagy egyetértés a felek között, ugyanakkor bármilyen meglepő, itt is közelednek az álláspontok. Moszkva azt szeretné, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok is ismerje el az öt megszállt ukrán megyét, Zaporizzsját, Herszont, Donyecket és Luhanszkot, valamint a Krím-félszigetet orosz területként. A legnagyobb gond ezzel az igénnyel az, hogy Zaporizzsja, Herszon és Donyeck jelentős területei, illetve néhány luhanszki falu nincs orosz irányítás alatt. Ukrajna tavaly még a teljes felszabadítást tűzte ki céljául, mostanra azonban elismerték, hogy katonai úton nem fognak tudni minden területet visszaszerezni.

Pillanatnyilag az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a tűzszünet a jelenleg orosz irányítás alatt álló területeket fogja figyelembe venni.

A tárgyalások során felmerült az ukrán természeti erőforrások kiaknázásának kérdése is. Az USA és Ukrajna között készülőben van egy megállapodás a ritkaföldfémek kitermeléséről, valamint szó van az ukrán gázinfrastruktúra fejlesztéséről is, amely alternatívát jelenthetne az európai országok számára az orosz földgázzal szemben. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az ukrán ritkaföldfémek nagyon jelentős százaléka található a Donbaszban, ami ugyebár orosz irányítás alatt áll.

Arra kevés az esély, hogy már a mai napon olyan megállapodás szülessen, amely Kijevnek, Moszkvának és Washingtonnak is megfelelő. Ugyanakkor számos olyan kérdéskör van, amelyben ha csak óvatosan is, de már közelednek egymáshoz a felek.

Címlapkép: ukrán katonák gyakorlatoznak Donyeck megyében. A címlapkép illusztráció, forrása: Thomas Krych/Anadolu via Getty Images