Egyetlen letartóztatás miatt szabadultak el az indulatok a NATO egyik legerősebb hatalmában, pedig a java még csak most jöhet

A nagy kihívó

Váratlan sebességgel robbantak ki nagyszabású tüntetések Törökországban, miután a hatóságok hosszú szorongatása után végül március 19-én őrizetbe is vették Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert. Korábban is tudni lehetett, hogy Erdoğan veszélyes kihívónak tartja az ellenzéki politikust, ezért mindent meg fog tenni azért, hogy kiiktassa a várható vetélytársát, bár előzetesen arra csak kevesen számítottak, hogy az elnök bebörtönözheti riválisát. Törökországban 2028-ban lesznek majd a következő választások, az pedig nagyjából borítékolható volt, hogy az ellenzék a legnagyobb város vezetőjét indíthatja majd az elnöki pozícióért.

Az első lépésben a hatóságok visszavonták Imamoglu egyetemi végzettségét igazoló oklevelét, amely már önmagában elegendő lett volna ahhoz, hogy ne indulhasson az ország vezetéséért. Itt azonban nem álltak meg a hatóságok, egy nappal később őrizetbe is vették terrorizmus és korrupció vádjával. Nem kizárólag a polgármester érintett az ügyben, hanem az önkormányzat több tucat tagját is meggyanúsították ugyanezekkel. Március 23-án a bíróság úgy határozott, hogy a politikust letartóztatja, amennyiben bűnösnek találják, akkor akár több évnyi börtön is várhat rá.

Az eljárás azonban önmagában alaposan megváltoztatja a helyzetet, mivel az ügyet várhatóan éveken keresztül el fogják húzni,

ez pedig kedvező a regnáló hatalomnak, mivel az ellenzék ezzel elveszítheti a legfontosabb vezetőjét, akit vesztegetéssel és zsarolással is vádolnak. A Imamoglu politikai szervezete, a Republikánus Néppárt (CHP) hevesen tagadja a hatóságok által felhozott összes gyanút, szerintük ez az egész csak arról szól, hogy az isztambuli polgármestert ellehetetlenítsék, ezzel Erdoğan (vagy utódja) számára könnyebb legyen a terep a következő elnökválasztáson. Egyébként egyszerre több ügyben is eljárás folyik az isztambuli polgármester ellen, a változást az jelenti, hogy eddig szabadlábon védekezhetett, de akár már áprilisban kimondhatja a bíróság, hogy eltiltja őt mindennemű politikai pozíció betöltésétől.

Az Imamoglu és Erdoğan közötti rivalizálás nagyjából 2019-ben fordult komolyra, amikor előbbi a CHP jelöltje lett Isztambul önkormányzati székére. A legnagyobb törökországi város különösen fontos pozíciót foglal el a török elnök számára, mivel korábban ő is itt volt városvezető, majd lett országos politikus. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 15 milliós központ egyszerre az ország legfontosabb helye kulturális, gazdasági szempontból. Az ellenzéki jelölt az első körben szorosan megnyerte a választást, ezt azonban a hatóságok szabálytalanságok miatt visszavonták. A lépés tulajdonképpen csak olaj volt a tűzre a kormány politikájával kritikus lakosság számára, a megismételt szavazáson már megkérdőjelezhetetlen volt Imamoglu győzelme. Ettől kezdve lényegében ő vált a törökországi ellenzék vezéralakjává, a csillaga folyamatosan emelkedett, szinte biztos volt, hogy ő lehet majd Erdoğan (vagy az ő jelöltje) kihívója az elnöki székért. A népszerűségének növekedése pedig nem is tette a kormányerők számára jogosulatlanná a félelmet, hogy a 2014 óta Törökországot vezető elnök vereséget szenvedhet. A Bloomberg idézte is elemzésében azt a török elnöknek tulajdonított mondatot, amely tulajdonképpen megalapozza az indokokat a drasztikus lépésekre:

Aki elveszi Isztambult, az elveszi Törökországot.

Imamoglu legfőbb vonzerejét abban látták, hogy egyszerre volt képes több csoportot megszólítani, még a kormány legfőbb bázisának számító nacionalistákat is. 2024-ben a pozícióját megőrizte Isztambul élén.

Valós bűnök vagy politikai leszámolás?

Felmerül a kérdés, hogy miért éppen most bukkannak ki ezek a korrupciós vádak. A szakértők azzal számolnak, hogy egyszerűen most jött el az ideális időpont, amikor a legkisebb arcvesztéssel lehet végigcsinálni a procedúrát. A nemzetközi médiafigyelem elsősorban Donald Trump amerikai elnök lépéseire szegeződik, Európa a saját védelmi-biztonsági kihívásaival van elfoglalva, Kína és Oroszország pedig nem arról híres, hogy a jogállamiság nagy szószólói lennének.

A turbulens geopolitikai helyzet kedvező pillanatot teremtett Ankarának a lépésre, a kormány pedig ezzel nem is késlekedett.

A számítás egyelőre bejönni látszik, néhány felszólításon és közleményen kívül nem nagyon kapott érdemi reakciókat eddig, látszólag a legfontosabb szereplők szemet hunynak a történések felett. Trump mással van elfoglalva (meg a más országokban kiépített demokráciával kapcsolatos hozzáállása homályos), Ankara meg egyszerűen túl fontossá vált Európa számára a fegyverkezési törekvésekben ahhoz, hogy most inkább elfordítsák a tekintetüket, bár Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus szerint Erdoğannak le kellene mondania. Persze, létezik az a magyarázat is, hogy ez csak egy teljesen átlagos jogállami eljárás, de ezt kevesen hiszik el. A kormány egyébként még egy illusztris támogatót is bezsebelhetett a techmilliárdos Elon Musk személyében, aki az X nevű közösségi médiaplatformról ellenzéki fiókokat törölt le.

ERDOĞAN İSTİFA ETMELİ!Erdogan must resign! #imamoğlu

— Geert (Wilders) March 22, 2025

A helyzet azonban nem olyan egyszerű, mivel

Erdogan elnöki mandátuma 2028-ban hivatalosan lejár, és nem is indulhatna újra a választáson.

A helyzetben viszont mutatkozik esély arra, hogy másfajta lehetőséget vetnének be a hatalom megtartása érdekében. Az első az, hogy előrehozott választásokat írnak ki, ezzel ki lehetne tolni a ciklust, a 71 éves politikus újabb 5 évig maradhatna Törökország élén. A másik opció az lehet, hogy módosítják az alkotmányt, hogy három év múlva semmilyen jogi akadálya ne legyen az újbóli elindulásnak. Ez a forgatókönyv viszont rendkívül rizikós, mert a kormánypártoknak nincs meg a parlamentben a lépéshez szükséges kétharmados többségük. Létezik azonban egy olyan forgatókönyv, amelyben mégis megvalósítható a módosítás, méghozzá teljesen jogszerűen. Ehhez nem kellene más, mint a Kurd Népek Egyenlőség és Demokrácia Pártja támogatása, az utóbbi időben el is kezdődött a megbékélés a felek között. Az elnök korábban már kijelentette, hogy nem tervez elindulni a választáson, ám a legnagyobb rivális kiiktatása miatt ez már egyáltalán nem tűnik olyan biztosnak. A háttérben a kormányzó AK párt tagjai is arról próbálják meggyőzni, hogy maradjon még.

Nagyjából az lehet Erdoğan politikája, hogy most lényegében eltakarítja a legfőbb kihívót és bár lesznek tüntetések, talán összecsapásokig fajuló zavargások, de ezt a rendvédelmi erők segítségével majd egy idő után elcsendesít. Ezzel ellentétben nagyobb problémát jelent, hogy a külföldi befektetők nem tartják majd Törökországot eléggé biztonságosnak ahhoz, hogy ide hozzák a pénzüket, ez pedig komoly gazdasági visszaesést okozhat. Az elmúlt években a legnagyobb cégek szépen lassan elkezdtek visszaszivárogni az országba, de a mostani események elemzők szerint megakaszthatják a lassú fejlődést, hosszan tartó gazdasági válság rémével fenyegetve. Az infláció rendkívül magasan van, még a jelentős enyhülés után is 40 százalék körül mozog, nem véletlen, hogy a jegybank 50 százalékra emelte az alapkamatot. A nyugati politikai elemzők már egyenesen azt mondják, hogy

a kormány egyértelműen a diktatúra irányába tereli az országot a hatalom megtartása érdekében.

Elfajuló helyzet az utcán

A politikai machinációk mellett a legnagyobb kérdést most egyértelműen az jelenti, hogy a tüntetések elfajulhatnak, akár sokkal radikálisabb helyzet is kialakulhat. Már az elő napokon láthatóak voltak olyan felvételek, amelyeken összecsapnak a rendőrséggel, a hatóságok pedig meghátrálni kényszerülnek. Imamoglu letartóztatásával kapcsolatban ennél aggasztóbb viszont, hogy nemcsak Isztambulban, hanem szerte Törökország nagyobb városaiban az utcára vonultak az elégedetlenkedők, ez pedig egyelőre nem nagyon látszik megállni.

BREAKING: Thousands of anti-Erdogan protestors have taken to the streets of Turkey.Why does the media refuse to cover this? The Turkish people want change. pic.twitter.com/wm1Hb1eiGZ

— Eyal (Yakoby) March 22, 2025

Csak olaj lehet a tűzre,

ha a kormány nem tudja kezelni a gazdaságot sem, elszabadulnak az áremelkedések, amely a folyamatosan magas infláció miatt már így is eléggé frusztrált.

Az egyre erőszakosabbá váló megmozdulásokon emberek százezrei vesznek részt, Ankara pedig már érzékelte a veszélyt, ezért már számos korlátozást hoztak, kezdve az isztambuli utazási korlátozástól egészen a megmozdulások betiltásáig. Emellett az utcára vezényelt rendvédelmi egységek is sok mindent bevetnek a tüntetők tömegeinek oszlatásához, ehhez gumilövedéket, vízágyút és könnygáz is használtak, valamint százakat állítottak elő.

A helyzet most rendkívül feszült Törökországban, de egyelőre kifejezetten a kormánypártnak áll a zászló, lényegi változást egyedül a tiltakozások hozhatnak, de ezek elfojtására láthatóan hajlandó a falig is hajlandó elmenni Erdoğan, ha kell. Azt azonban be kell látniuk, hogy amennyiben a már így is rendkívül problémás gazdasági helyzetet nem tudják megnyugtatóan konszolidálni, akkor könnyen elharapódzhat az ügy.

Címlapkép forrása: Murat Sengul/Anadolu via Getty Images