A háború újraindításával próbálja menteni magát a közel-keleti nagyágyú, de eléggé úgy néz ki, hogy az ellenkezőjét éri el

Az izraeli vezetés "csak a kezdetnek" nevezte a Gázai övezet elleni legújabb offenzívát, miközben légicsapásokkal és új szárazföldi műveletekkel támadja a területet. A Hamász elleni teljes körű szárazföldi háború újraindítása azonban a szakértők szerint összetettebb feladat lehet, mint korábban.

Izraelben a zsidó lakosság körében nemtől függetlenül kötelező a katonai szolgálat (a drúz és cserkesz kisebbségek esetében ez csak a férfiakra vonatkozik, az araboknál a férfiak és a nők esetében is önkéntes), és bár az ország lakossága nem éri el a 10 millió főt, válsághelyzetben erősen támaszkodik a tartalékosokra.

Míg 2023 októberében, a Hamász támadása után sokan önként jelentkeztek szolgálatra, most, több hónapos bevetés után többen vonakodnak visszatérni Gázába.

Netanjahu miniszterelnök keddi döntése a bombázások újraindításáról további olajat öntött a tüntetők haragjára, akik szerint a kormány politikai okokból folytatja a háborút és veszélyezteti a Gázában még fogva tartott túszok életét. A miniszterelnök szerint ezek a vádak "szégyentelenek", és az új offenzíva célja a még fogva tartott 59 túsz kiszabadítása.

A közvélemény-kutatások szerint az izraeliek többsége a tárgyalások folytatását támogatja,

amely véget vetne a háborúnak, szabadon engedné az összes túszt palesztin foglyok cseréjében, és az izraeli erők teljes kivonását eredményezné. A hadsereg szóvivője szerint minden lehetőség nyitva áll, beleértve a szárazföldi műveleteket is.

A gázai háború Izrael leghosszabb konfliktusa az 1948-as függetlenségi háború óta. Több mint 400 katona vesztette életét, és ezrek sebesültek meg a harcokban. Az izraeli offenzíva következtében Gáza jelentős része romokban hever, több százezer ember kényszerült otthona elhagyására. A palesztin egészségügyi hatóságok szerint több mint 49 000 ember vesztette életét az övezetben.

A tartalékosok kimerültsége komoly problémát jelent. Sokan küzdenek a munka, család és tanulmányok katonai szolgálattal való összeegyeztetésével. Egyre többen kérnek felmentést a szolgálat alól, és nő a bizalmatlanság a politikai vezetéssel szemben. A hadsereg szerint azonban a tartalékos rendszer továbbra is teljesíti küldetését.

Benjamin Netanjahu izraeli elnök kifejezetten nehéz helyzetben van: ha nem háborúzik, akkor a kormánykoalíció radikális jobboldali pártjai faképnél hagyják, ez pedig jó eséllyel előrehozott választásokat eredményezne. Netanjahu egy ilyen választást valószínűleg elveszítene,

ezzel pedig menne a levesbe a mentelmi joga is, ami pillanatnyilag megakadályozza azt, hogy az ellene már korábban felhozott korrupciós vádakat vizsgálják a hatóságok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images