Kijöttek az EU-s szankciók, máris megszakadtak a még el sem kezdődött béketárgyalások

Az M23, illetve a kongói kormányzat képviselői kedden ültek volna le egymással tárgyalásokra az angolai fővárosban, Luandában.

Ez lett volna az első tárgyalás a két fél között azóta, hogy a Ruanda által támogatott felkelők gyors offenzívát indították Kongó keleti részén.

A felkelők január végén foglalták el a 2 milliós Goma városát, majd február közepén a 800 ezres Bukavut.

Az Európai Unió hétfőn vetett ki szankciókat a felkelők és a ruandai kormányzat egyes tisztviselőire. Az M23 vezette felkelőszövetség erre hivatkozva hétfő este lemondta részvételét a másnapra tervezett tárgyalásokon.

A tagjainkkal szemben bevezetett, egymást követő szankciók, beleértve a luandai tárgyalások előestéjén életbe lépett szankciókat is, súlyosan aláássák a közvetlen párbeszédet, és lehetetlenné tesznek minden előrelépést

– közölték.

Félix Tshisekedi kongói elnök kormánya bejelentette, az M23 távolmaradása ellenére elutaznak Luandába.

Ugyancsak hétfőn Ruanda megszakította a diplomáciai kapcsolatokat egykori gyarmattartójával, Belgiummal, és 48 órát hagyott a belga diplomatáknak, hogy elhagyják az országot. Ruanda szerint Belgium „hazudik és manipulál”, hogy rossz képet alakítson ki az országról. Az „aránytalan” lépésre válaszul Belgium nemkívánatos személyekké nyilvánította az országban tartózkodó ruandai diplomatákat.

Ruanda tagadja, hogy támogatná az M23 felkelőcsoportot, amely ugyanúgy a túszi törzsből verbuválódott, mint Ruanda jelenlegi vezetése, amely az 1994-es ruandai népirtás után került hatalomra. A ruandai genocídium során hutu szélsőségesek több százezer túszival és mérsékelt hutuval végeztek. Ruanda azóta többször beavatkozott a szomszédos Kongóban, hivatalosan arra hivatkozva, hogy az odamenekült hutu szélsőségesek ellen lép fel. Mások szerint ugyanakkor Ruandának Kongó jelentős ásványi kincsire fáj a foga.

A kongói helyzetről január végén írtunk részletesebben:

Címlapkép forrása: Hugh Kinsella Cunningham/Getty Images