Elementáris erővel robbant be újra a Közel-Kelet tűzfészke, Trump nagy lépése kavarhatta meg az állóvizet

Az első híradások szerint 326 halálos áldozattal (a különböző források eltérő számokat mondanak, az megegyezik, hogy mindenütt százas nagyságrendről beszélnek) járt az a váratlan bombázás Gázában, amelyt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) légiereje hajtott végre, állítsuk szerint a radikális iszlamisták vezetői ellen irányult. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2023 októbere óta tartó összecsapások egyik legvéresebb napja zajlik, valamint Israel Katz izraeli védelmi miniszter sem hagyott lehetőséget kétségnek, kijelentette, hogy „visszatértek a gázai harcokhoz”.

Izrael mostantól növekvő katonai erővel lép fel a Hamász ellen

– áll a Miniszterelnöki Hivatal közleményében. Hivatalos források közölték azt is, hogy az Egyesült Államokat tájékoztatták a tervezett lépésekről.

Breaking: Five senior H×mas commanders were eliminated in Gaza last night, including H×mas' prime minister pic.twitter.com/Vd8dg7mrWr

— Dr. (Eli) March 18, 2025

Izrael és a Hamász még január 15-én jelentette be, hogy megállapodásra jutottek egy tűzszünetről, amely majd januárt 19-én lép életbe. A fegyvernyugvás egyik feltétele az volt, hogy a felek kölcsönösen kezdjék el kiadni a másiknak a foglyokat, valamint indulhasson meg a humanitárius segély az ostromlott terület felé. Az elsőre hat hetesre tervezet megállapodás a túszok elengedése után több lépcsőben egy újjáépítési folyamat jöhetett volna. Ennek részletei nem voltak teljesen biztosak, az amerikai ingatlanbiznisztől az egyiptomi felügyeletig több verzió is keringett. Az elsődleges szempontot a túszok és a halottak maradványainak átadása jelentette volna, ezt követően juthattak volna el a gázai blokád feloldásáig.

Nagyon úgy tűnik, hogy Izrael most egyszerre véget akar vetni ennek a békefolyamatnak, esze ágában sincs folytatni az eddigieket.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi vezetett addig, hogy Jeruzsálem ekkor méretű támadás mellett szánta el magát, de az elmúlt hetekben már több olyan eset is történt, amelyek aggodalmakra adtak okot:

• Már februárban gond adódott a túszok átadásával, 10-én a Hamász jelentette be, hogy felfüggeszti a folyamatot. 13-án aztán visszavonták a döntésüket.
• Nagy vihart kavart február 21-én az eset, amikor az iszlamisták valaki másnak a holttestét adták ki Izraelnek, mint akiről megegyeztek. Később ezért Jeruzsálem visszaszállította az ismeretlen testet a Hamásznak.
• A feszültség február 25-én addig fajult, hogy az izraeli vezetés megtagadta 620 fogoly szabadon bocsátását.
• Március 1-én még kétséges volt, hogyan folytatódik a tűzszünet, ugyanis az eredeti megállapodás eddig szólt. A felek azonban szorgalmazták, hogy a közeli vallási ünnepségekre még terjesszék ki békés időszakot, és közben tárgyaljanak a továbbiakról.
• Egy nap telt el, és Jeruzsálem máris leállította a humanitárius segélyek eljutását Gázába, március 9-én pedig a villamosenergia-szolgáltatást is beszüntették. Ezt Katar, Egyiptom és az ENSZ is a tűzszünet megsértésének vette.
• Március közepén a hangulat egyre inkább feszültségre váltotta, a felek nem tudtak megegyezni a túszok átadásáról, ráadásul láthatóan az Egyesült Államok támogatta Jeruzsálemet a harcias, távolságtartó retorikában.

Az egyelőre nehéz megmondani, hogy pontosan miért robbant ki ilyen elementáris erővel újra a feszültség a területen. Az Al-Dzsazírának nyilatkozó elemzők szerint valójában

Izrael a kezdetektől egy cselként tekintett csak a megállapodásra, amelyet később majd ugyanakkor elánnal fognak folytatni, mint 2023 végén.

Ezt a kijelentést arra alapozzák, hogy korábban az izraeli hadsereg új vezérkari főnöke azt mondta már hetekkel ezelőtt, hogy „2025 a háború éve lesz”, mintegy jelezve a legkevésbé sem békés szándékokat. Önmagában ez is egy magyarázat lehet, azonban egyáltalán nem szabad elfelejteni azt, hogy az elmúlt időszakban a teljes Közel-Keleten súlyosbodott a helyzet, így közvetlenül az amerikai szerepvállalás visszatérése is hozzájárulhatott Jeruzsálem radikális lépéséhez.

The Israel Defense Force (IDF) has released footage showing Chief of General Staff Lieutenant General Eyal Zamir, the Director of Shin Bet Ronen Bar, and Chief of the Israeli Air Force Major General Tomer Bar coordinating and overseeing last nights wave of airstrikes against the pic.twitter.com/siAqEpZdJo

— OSINTdefender (@sentdefender) March 18, 2025

Beiktatás óta az izraeli ügyek iránt híresen érzékeny Donald Trump amerikai elnök elsősorban az ukrajnai béketeremtéssel és a különböző vámstratégiákkal foglalkozott, ezért a Közel-Kelet tűzfészkére a vártnál kisebb figyelem jutott. Ez az állapot nem tartott sokáig, az Egyesült Államok kormányának tagjai egyre erőteljesebb nyilatkozatokban jelezték, hogy a nyugati nagyhatalomnak esze ágában sincs kivonulni a térségből. A kommunikáció mellett ez tettekben is megnyilvánult, ugyanis Washington újra elkezdte bombázni a húszi lázadókat Jemenben, akik visszalőttek. Iránnal sem bántak nagyon kesztyűs kézzel, ugyanis Trump és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó felváltva emelték a téteket, hogy pontosan milyen radikális kilátásokkal szembesülhet Teherán, ha nem ül tárgyalóasztalhoz az ő feltételeik szerint. A regionális hatalmi helyzet megváltozását jelezte az is, hogy Izrael újra bombázott Szíriában, a bejelentések szerint iszlamisták központjait semmisítették meg.

Nem kizárólag a látványos amerikai visszatérés bátoríthatta fel Izraelt, hanem a helyi, belső tényezők is:

• Az iszlamista szervezetek az elmúlt több mint másfél évnyi harc után szinte a végletekig kimerültek, de az izraeli túszok átadásánál lerendezett parádék egyben jelzik, hogy maradt még tartalék. Bár nehéz felmérni, hogy az erőfitogtatások valójában mekkora biztonsági problémát jelenthetnek Izraelre, de a múlt tapasztalataiból kiindulva Jeruzsálemnél fontos szempont lehet, hogy a legkevésbé sem akar kockáztatni.
• Az már látszódott, hogy akadoznak a megbeszélések, folyamatosan leállások és újraindulások terhelik a helyzetet, emiatt pedig önmagában a bizalom is elfogyhatott Jeruzsálem részéről.
• A nem mellékes szempont, hogy Izrael néhány tucat túsz szabadon engedését kérte, cserébe a palesztin radikálisok ezreket hozott volna ki a börtönökből. A fogvatartottak elengedése komoly nemzeti ügy lett a zsidó államban, de érezhető volt, hogy ezzel az iszlamisták alaposan visszaélnek.

Az elmúlt 24 óra tehát azt jelenti – amit egyébként már sejteni lehetett –, hogy Izrael ellentmondást nem tűrően tér vissza a háborúhoz, hogy az eredeti céloknak megfelelően teljesen elpusztítsa a radikálisokat. Jeruzsálem vélhetően erősen lobbizott az Egyesült Államoknál ahhoz, hogy Washington is rábólintson erre, a jóváhagyás pedig meg is érkezhetett. A jövőben is elsősorban attól függhet a Gázai övezet sorsa, hogy a Fehér Ház pontosan meddig hajlandó elmenni a térségben és milyen céljaik vannak a régióban. Az elmúlt időszak jelzi, hogy Trumpék egyáltalán nem akarják elhagyni a térséget, sőt, akár még növelnék is a téteket. A turbulens változások azonban nem zárják ki azt, hogy a felek visszatérjenek a tárgyalóasztalokhoz, de immár sokkal hangsúlyosabban az izraeli igények mentén beszélgessenek a felek egymással. Az elhúzódó háború az izraeli társadalmat és gazdaságot is megviseli, ezért

szinte minden attól függ, hogy a Fehér Ház meddig hajlandó elmenni. A fenyegetések alapján elég sokáig.

Címlapkép forrása: Mostafa Alkharouf/Anadolu via Getty Images