A fél világ arra vár, hogy Vlagyimir Putyin most mit lép: karnyújtásnyira került az ukrajnai háború lezárása?

Semmiből jött tűzszünet?

Tegnap az Egyesült Államok és Ukrajna diplomáciai küldöttjei órákon át tárgyaltak Szaúd-Arábiában a két ország együttműködéséről, illetve az ukrajnai háború lezárásáról.

A találkozó után három fontos bejelentés történt:

• Amerika rábeszélte Ukrajnát arra, hogy ajánljanak 30 napos általános tűzszünetet Oroszországnak,
• cserébe az Egyesült Államok folytatja az ukrán haderő katonai támogatását,
• Trump ismét meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Házba aláírni a ritkaföldfém-megállapodást.

Ukrajna vezetése éveken át ellenállt minden tűzszüneti javaslatnak, függetlenül attól, hogy kitől jött, azzal érveltek, hogy az orosz hadvezetés minden fegyvernyugvást arra fog használni, hogy újratöltse katonai képességét, rendezze sorait és tovább támadjon.

Donald Trump elnök nagyon intenzív nyomásgyakorlással érte el, hogy Ukrajna menjen bele a tűzszünetbe, a leglátványosabb eleme ennek a Fehér Házban történt, két héttel ezelőtti csörte utáni bejelentés, mely szerint az Egyesült Államok leállította Ukrajna mindennemű katonai támogatását. Ennek fejében Ukrajna azonnal elvesztette Amerika hírszerzési támogatásának java részét is, a kurszki frontvonal pillanatok alatt összeomlott, az oroszok egy hét alatt több mint egy tucat települést szereztek vissza és most úgy néz ki, Szudzsába is betörtek.

Zelenszkij elnök végül a napokban állt elő a javaslattal, hogy ajánljanak fel részletes tűzszünetet Oroszországnak, amely korlátozná a Fekete-tengeren zajló műveleteket, illetve az egymás területe ellen végrehajtott nagycsapású rakéta- és dróntámadásokat.

Végül tegnap egy ennél átfogóbb, általános tűzszüneti javaslat született, amely 30 napra szól, de szükség esetén meghosszabbítható.

Mit lép Oroszország?

Mindezidáig Oroszország is elzárkózott a tűzszünettől, Kijevhez hasonlóan azzal érvelve, hogy az ellenség ezt erőgyűjtéshez és védelmi rendszereinek megerősítéséhez fogja használni, a Nyugat pedig ez idő alatt pumpálni fogja a fegyvereket az ukrán haderőnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt 1-2 évben egyértelműen azt kommunikálta, hogy nem akar semmilyen tűzszünetet, a háború végleges lezárását szeretné megoldani úgy, hogy az „megszünteti a konfliktus eredeti okait.”

Trump és Zelenszkij viszont úgy látják: ha Putyin komolyan gondolja a háború lezárását, ehhez most el kell fogadnia a tűzszünetet, majd innen kezdődhetnek az elvileg Putyin által is kívánatosnak tartott béketárgyalások.

A következő lépés most az lesz, hogy az amerikai elnök felhívja orosz hivatali partnerét és megpróbálja meggyőzni arról, hogy fogadja el a tűzszünetet, másképpen Amerika bénító szankciókat helyez ki Oroszországra és állig felfegyverzi az ukrán haderőt.

Putyin, ha el akarja kerülni a harmadik világháborút – és eddig minden jel arra mutat, hogy el akarja kerülni -, elfogadja a tűzszüneti javaslatot.

Racionálisan lehet arra számítani, hogy a béketárgyalások ennek fejében hamarosan elkezdődnek, azt viszont nehéz megmondani, hogy ezek az egyeztetések valóban a konfliktus lezárásához fognak-e vezetni.

Egészen biztos, hogy Kijevnek és Moszkvának is igaza van abban, hogy a tűzszünetet arra fogja használni az ellenséges hatalom, hogy újrafegyverezze magát. Ha borulnak a béketárgyalások (ahogy ez történt 2022 tavaszán), könnyen lehet, hogy Oroszország és Ukrajna újult erővel esik egymásnak.

Fontos ismét hangsúlyozni: ha bele is megy Oroszország a tűzszünetbe, ez egyelőre csak 30 napra szól. Meghosszabbítható a fegyvernyugvás, de emlékezzünk csak a gabonaalkura: több meghosszabbítás után végeredményében ebből is kihátráltak az oroszok. Így semmilyen garancia nincs arra sajnos, hogy egy esetleges tűzszünet tartós is lesz.

Mikor lehet vége a háborúnak?

Ha Oroszország elfogadja a tűzszünetet, ez tartós marad és tényleg leül egymással egyeztetni Moszkva és Kijev a konfliktus rendezéséről, még

hónapok kérdése lehet, mire sikerül kompromisszumra jutni a két ország konfliktusát kiváltó vitás kérdésekkel kapcsolatosan (ha sikerül valaha).

Problémás kérdés például:

• az elfoglalt, illetve el nem foglalt, de „annektált” ukrajnai területek jövője. Oroszország öt megyét követel magának Ukrajnából, ebből csak egyet foglalt el teljesen (Krím), Ukrajna viszont semmi esetre sem hajlandó de jure lemondani területeiről.
• Ukrajna NATO-tagsága, semlegessége, az országnak biztosított biztonsági garanciák. Ukrajna csak akkor hajlandó lemondani a NATO-tagságról, ha cserébe olyan biztonsági garanciákat kap a Nyugattól, amely örökre elrettenti Oroszországot egy újabb támadástól, például NATO-békefenntartókat szállásol el területén. Moszkva viszont hallani sem akar arról, hogy NATO-katonák tartózkodjanak Ukrajna területén a háború után.
• Ukrajna külföldi katonai támogatása, az ukrán haderő újrafegyverzése / esetleges korlátozása. Oroszország az ukrán haderő méretének és képességeinek korlátozását szeretné, Ukrajna minimum 1 millió embert akar fegyverben tartani és nagy hatótávolságú rakétákat kér.
• Belpolitikai kérdések: Ukrajna betiltotta az oroszbarát pártokat és korlátozta az orosz kisebbség egyes jogait (pl. nyelvhasználat), Oroszország viszont emberi jogokra hivatkozva szeretné, ha ezek a korlátozások eltörlésre kerülnének (így Moszkvának de facto ismét lenne beleszólása az ukrán belpolitikába).
• Az orosz szankciók feloldása: ebben valószínűleg az EU lesz a fő akadály, nem Ukrajna.
• Végül pedig Ukrajna bíróság elé akarja állítani azokat az orosz katonákat és katonai vezetőket is, akik háborús bűncselekményeket követtek el az invázió során: erre jelenleg semmi esély nincs, sőt, inkább az valószínű, hogy a "különleges művelet" katonái otthon ünnepelt hősök lesznek a következő években, akik "legyőzték az egész NATO-t."

Ezekre a problémákra csak úgy lehet megoldás, ha egyik vagy másik fél jelentősen enged saját követeléseiből.

Eddig úgy néz ki, sok kérdésben az orosz álláspont fog érvényesülni (pl. területek, NATO-tagság). De azért Putyin sem örülhet túlságosan: nem látszik rá reális esély, hogy például a Dnyeper nyugati partján fekvő Herszon várost, a 800 ezres Zaporizzsját vagy éppen Donyeck két központi városát, Kramatorszkot és Szlovjanszkot átlöki orosz ellenőrzés alá Ukrajna.

Mindenesetre, fontos ismét hangsúlyozni, hogy a hivatalos tárgyalások még csak nem is kezdődtek a háború lezárásáról Kijev és Moszkva közt, úgyhogy sok víz lefolyik még a Dunán, mire sikerül ezt a háborút tényleg befejezni.

Most azonban már mutatkozik rá reális esély, hogy amerikai mediácóval idén - legalább átmenetileg - vége lesz a konfliktusnak. Abban viszont, hogy sikerül egy olyan békeszerződést kötni, amely tartósan lezárja az orosz-ukrán konfliktust és megszünteti ennek kiváltó okait, továbbra is csak reménykedhetünk.

Címlapkép forrása: Mikhail Svetlov/Getty Images