Robbanásközeli állapotban Románia? – Egyetlen döntés mindent boríthat

A választási iroda elutasította Georgescu indulását, az alkotmánybíróságnál pattog a labda

Vasárnap a Központi Választási Iroda (BEC) elutasította a szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu indulását a május 4-én és 18-án esedékes román elnökválasztáson. A döntés nem érkezett meglepetésként, ugyanis Georgescu még be sem adta jelöltségi iratcsomóját, nem hivatalosan már olyan információk terjedtek, hogy a BEC nem fogja jóváhagyni elindulását.

Georgescu nagy meglepetésre megnyerte az eredetileg tavaly november 24-ére kiírt elnökválasztás első fordulóját. A korábban jóformán ismeretlen jelölt elsősorban a TikTokon folytatta kampányát, de mint később a román hírszerzés megállapította, elnöki törekvéseit titokban Moszkvából támogatták. Az alkotmánybíróság erre a titkosszolgálati jelentésre hivatkozva döntött úgy két nappal a második forduló előtt, hogy törlik az elnökválasztást, és a teljes folyamat megismétlését rendelik el.

Jelenleg Georgescu messze a legnépszerűbb elnökjelölt Romániában.

A tavalyi év végén, december 1-jén rendezett választások nyomán felállt centrista kormány május 4-ére és 18-ára tűzte ki a megismételt elnökválasztás időpontját. Az aspiránsok már beadták jelentkezéseiket, az alkotmánybíróság pedig kedden 17 órától tárgyalja az elnökjelöltséggel kapcsolatos óvásokat.

A Központi Választási Iroda vasárnap a taláros testület korábbi döntéseire hivatkozva zárta ki Georgescut az indulásból,

az elutasítás tehát nem pusztán formai, hanem tartalmi volt. A BEC állásfoglalása szerint nem lehet elnökjelölt az, aki eleve ellentmond az államelnöki esküben foglaltaknak, vagyis az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére biztatja követőit. Másfelől a BEC szerint az alkotmánybíróság azért rendelte el a tavalyi elnökválasztás megismétlését, mert Georgescu megsértette a demokratikus választások szabályait, így elfogadhatatlan az a feltételezés, hogy ugyanaz a személy most eleget tesz a Románia elnökével szemben támasztott feltételeknek. Mivel a választási iroda az alkotmánybíróság döntéseire hivatkozva zárta ki az indulásból Georgescut, így meglepő lenne, ha ugyanaz az alkotmánybíróság felülírná a rá hivatkozó döntést, és mégis engedné elindulni a jelöltet.

Georgescuval szemben ráadásul bűnügyi eljárás van folyamatban. A politikust vádolják az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekkel; fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozásával; népirtásért elítélt személyek kultuszának népszerűsítésével; a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésével; hamis nyilatkozattétellel (Georgescu nulla lej kampányköltést vallott be); illetve antiszemita szervezet létrehozásával. Georgescu jelenleg hatvannapos hatósági felügyelet alatt áll.

Zavargások Georgescu kizárása után

A BEC döntése után vasárnap súlyos zavargások törtek ki Bukarestben és más romániai nagyvárosokban. Bukaresten a tüntetők több üzlet kirakatát betörték, utcabútorokat rongáltak meg, járdaköveket szedtek fel, és felborították a Digi 24 televíziócsatorna autóját. A csendőrökkel való összecsapásban 13 rendfenntartó sérült meg.

George Simion, a vezető szélsőjobboldali párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke a választási irodai döntés után egy Facebookon posztolt videóban azt mondta, hogy „azokat, akik elkövették az államcsínyt, a köztereken kéne megnyúzni”, tovább szítva ezzel a feszültségeket. Másnap Simion már visszakozott, azt állítván, hogy csak metaforikusan fogalmazott, majd békés tüntetésekre szólított fel. Azonban az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) nem hatódott meg Simion érvelésétől, és elrendelte „az erőszakra felbujtó” posztok törlését.

Szintén a választási irodai döntést követően Horaţiu Potra, a Georgescuhoz közel álló zsoldosvezér egy titkosított WhatsApp-csoportban volt katonákat és zsoldosokat akart mozgósítani, hogy fegyverrel vegyék fel a harcot a Georgescu elleni „globalista államcsínnyel” szemben.

Üzenet minden román katonának, az igazi román katonáknak, akik felesküdtek, hogy megvédik hazájukat és nemzetüket, szent esküt tettek: Jöjjenek ki most, jöjjenek ki fegyverrel, és tartóztassák le mindazokat, akik a puccsot megrendezték. Mindenkit, mindenkit, tartóztassanak le mindenkit. És ha a tábornokaitok megpróbálnak megállítani benneteket, tartóztassátok le őket is

– írta Potra.

A zsoldosvezért, aki román zsoldosokat közvetít ki többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságba, a hatóságok azzal vádolták meg, hogy decemberben, az elnökválasztás törlése után destabilizáló akciókat szervezett. Potra ezt követően Dubajba menekült, a mostani felszólítást is onnan adhatta ki.

Ha mindez nem lenne elég, éppen a múlt héten lepleztek le a hatóságok egy puccskísérletet. Az összeesküvők, akik szervezetüket Vlad Țepeș Parancsnokságnak nevezték, Románia alkotmányos államrendjét akarták megdönteni, diktatórikus rendszert bevezetni és kiléptetni az országot a NATO-ból. A puccsisták állítólag közvetlenül Moszkvából kaptak támogatást, és kapcsolatban álltak a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjával, illetve annak helyettesével, akiket Románia nemkívánatos személlyé is nyilvánított a múlt héten.

Az alkotmánybíróság tavaly decemberi, illetve a választási iroda mostani döntése Georgescu híveiben és általában a szélsőjobboldali pártok támogatóiban azt a képzetet kelti, hogy az establishment puccsszerűen próbálja őrizni a maga hatalmát, és emiatt nem átallja a jogállam eszközeit jogállamellenesen felhasználni a fennálló rend kihívói ellen. Ez a képzet azonban nem teljesen alaptalan, a román alkotmánybíróság ugyanis ezer szállal kötődik a vezető kormánypárthoz, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD). A taláros testület elnöke, Marian Enache korábban a párt szenátora volt, és sokakban él a gyanú, hogy valójában a PSD kéréseit teljesíti az alkotmánybírói székben.

Amennyiben ma Georgescut véglegesen kizárják, természetesen elindulhat egy másik szélsőjobboldali jelölt. A legesélyesebb Simion AUR-vezér, aki jelenleg Georgescut támogatja; neki március 15-ig lenne lehetősége 200 ezer támogató aláírást szerezni, és beadni indulását. Simion tavaly novemberben egyébként maga is rajthoz állt az elnökválasztáson, de 13,8 százalékkal csak negyedik lett. Az AUR elnökének személyes varázsa láthatóan jóval kisebb, mint Georgescué, így erősen kérdéses, hogy egy közvetlen választáson tudna-e annyi szavazatot szerezni, amennyit Georgescu szerezhetne. Egy friss felmérés szerint, amely Georgescu kizárására is hozott forgatókönyvet, Simion 28 százalékkal nyerné meg az első fordulót, de ez még semmit nem mond második fordulós kilátásaival kapcsolatban.

Romániában láthatóan egyre durvább formákat és méreteket öltenek a politikai indulatok. Az establishmenttel szembeni elégedetlenséget sikerrel csatornázta be Georgescu, és beláthatatlanok a következményei, milyen folyamatok indulhatnak el az országban, ha az alkotmánybíróság helyt ad az elnökválasztásból való kizárásának.

A romániai történéseket az Egyesült Államok és Oroszország is árgus szemekkel figyeli, ráadásul mind Donald Trump, mind Vlagyimi Putyin kormányzata Georgescu mellé állt. Washingtoni részről Elon Musk milliárdos rendszeresen kommentálja a romániai eseményeket saját platformján, az X-en, de J. D. Vance alelnök is hosszabban szólt a novemberi elnökválasztás eltörléséről a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében. A Kreml nevében pedig Dmitrij Peszkov szóvivő jelentette ki kedden, hogy illegitimnek tartják Georgescu kizárását az államfőválasztásból, de tagadta, hogy kapcsolatban állnának a szélsőséges politikussal.

Címlapkép forrása: Andrei Pungovschi/Getty Images