Árulások
Bár mindig is érdekes volt a hidegháború története, napjainkban egyre aktuálisabbá válik mélyebb tanulmányozása, amelyben több az árulás és hátba döfés, mint a Trónok Harca egy egész évadában. Így például, amikor 1953 márciusában Sztálin halálával irányváltás történt a Szovjetunióban, az új, belső gazdasági gondokkal és hatalmi harcokkal elfoglalt vezetés kihátrált a koreai háborúból, magára hagyva szövetségeseit, az észak-koreai csapatokat és az azokat egyre inkább támogató Kínai Népköztársaságot.
Moszkva úgy érezte, hogy a konfliktus kimenetele egyre bizonytalanabbá vált, a költségek egyre magasabbra nőttek, míg a Nyugat irányába pragmatikusabb külpolitikát kívántak folytatni, mondván, a háború nem szolgálta a Szovjetunió stratégiai érdekeit. Mindeközben a SzU kistestvére, Kína egyre nagyobb terheket vállalt az északi csapatok támogatásában, ami a Moszkva és Peking közötti ellentétek fokozódásához vezetett, hiszen Mao árulásnak érezte a Hruscsovi külpolitikát. Moszkva szempontjából a háború lezárása lehetőséget teremtett arra, hogy csökkentse a Kína iránti kötelezettségeit, miközben a konfliktus elhúzódása növelte volna a feszültséget az USA-val, és a harmadik világháború kitörésével fenyegetett. Ismerős érvelés?
Két évtizeddel később fordult a kocka, és Washington döntött úgy, hogy a kisebbik rosszat választja, amikor elárulta Dél-Vietnamot, és magára hagyta az 1975-ben végső támadásra induló északi csapatokkal szemben. Az okok itt is hasonlóak voltak. Az USA sem társadalmilag sem anyagilag nem kivánt több erőforrást invesztálni az évtizedek óta húzódó konfliktusba, na meg ekkor már évek óta tartott a Kínához való közeledés, amit akadályozott az amerikai katonai jelenlét Indokínában.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Mit üzen a történelem?
- Miért engedheti el az USA Európa kezét?
- Valójában az USA szerint nem Oroszország a valódi ellenségük?
- Miért nem működhet Trump fordított Kissinger stratégiája?
- Mit jelent mindez Európának és benne hazánknak?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!