A belarusz állami médiában sugárzott interjúban, amelyet Mario Nawfal amerikai internetes személyiséggel készítettek, Lukasenka kijelentette, hogy kész segíteni Donald Trump amerikai elnöknek a Kijev és Moszkva közötti béke közvetítésében.
"Ha akarják, jöjjenek ide" - mondta Lukasenka Minszkben Nawfalnak. "Csak 200 kilométer a belarusz határtól Kijevig. Fél óra repülővel. Szívesen látjuk őket. Leülünk itt. Csendben, zaj és kiabálás nélkül megegyezünk."
Szóljanak Trumpnak: várom őt itt Putyinnal és Zelenszkijjel együtt. Leülünk és nyugodtan tárgyalunk, ha meg akarnak egyezni.
A meghívás ellenére Lukasenka hangsúlyozta, hogy nem kíván közvetítőként fellépni más nemzetek között. "Leginkább a közvetítést utálom. Ez azt jelenti, hogy valakik között állsz és úgy teszel, mintha tudnál tenni valamit" - fogalmazott.
Belarusz korábban már adott otthont Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közötti tárgyalásoknak 2014-ben és 2015-ben, amelyek a minszki megállapodásokhoz vezettek. A megállapodások célja a Donbasz-háború megállítása volt, amelyet Oroszország 2014-es kelet-ukrajnai inváziója váltott ki.
Oroszország mindkét megállapodást megszegte. Két nappal a 2022 februári teljes körű ukrajnai invázió előtt Putyin kijelentette, hogy a minszki megállapodások "már nem léteznek".
Belarusz továbbra is a Kreml szilárd szövetségese marad. Bár saját csapatokat nem küldött az ukrajnai hadszíntérre, területét és infrastruktúráját kiterjedten használta az orosz hadsereg a teljes körű invázió megindításakor, illetve az is valószínű, hogy Minszk fegyverekkel is támogatta Moszkvát.
Zelenszkij február 14-én azt állította, hogy Oroszország ismét csapatokat von össze Fehororoszországban, feltehetően a NATO-országok elleni nagyszabású hadműveletek előkészítéseként.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
