Az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy az Európai Unió annak ellenére teljesen kimaradhat az ukrajnai béketárgyalásokból, hogy a konfliktus kirobbanása óta folyamatosan jelentős támogatásokkal látta el Kijevet. Donald Trump amerikai elnök viszont látszólag nem számolt a megbeszéléseken a NATO többi tagállama részvételével, sőt, még az is kérdőjeles volt, hogy Ukrajna pontosan milyen szerephez juthat majd ezeken.
A helyzet kifejezetten frusztrálta a kontinens legfontosabb hatalmainak vezetését, mivel attól tartottak, hogy egy ilyen lépés esetleg jelentősen rontaná a hatalmi pozícióikat, illetve esetleg egy számukra kedvezőtlen megállapodásba mennek bele a felek. Ukrajna és az Egyesült Államok között a helyzet viszont hullámvölgyekre kezdett hasonlítani, szinte napról napra változtak az álláspontok: miközben az amerikai elnök és stábja kemény üzenetekkel bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, addig a háttérben a felek megegyeztek a nyersanyag-megállapodás részleteiben. Arra lehetett számítani, hogy a felszín alatt jól haladnak a megbeszélések, és az ukrán elnök amerikai útján aláírják a dokumentumot, ezzel pedig új szakaszába léphetnek a béketárgyalások.
Február 28-án a Fehér Házban Zelenszkij és Trump sajtótájékoztatója botrányba fulladt, az ukrán delegációt gyakorlatilag kidobták az épületből. Az új helyzet egyben lehetőséget is teremtett az európai hatalmak számára, hogy béketervet dolgozzanak ki. Március 2-án a londoni csúcstalálkozón erre sor is került, több más jelentős döntéssel együtt. A részleteket Emmanuel Macron francia elnök árulta el egy interjú során:
Franciaország és az Egyesült Királyság egy hónapos tűzszünetet javasol Ukrajnában a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúrában
– mondta. A részletek továbbra sem teljesen világosak, de az mindenképpen újdonságot jelent, hogy Párizs is London a harcok leállítását szeretné elérni. Keir Starmer brit miniszterelnök korábban annyit mondott, hogy megkezdik a részletek kidolgozását. Macron úgy fogalmazott, hogy a „kezdetben nem érintené a szárazföldi harcokat, mert tűzszünet esetén nagyon nehéz lenne ellenőrizni, hogy a frontvonalat tiszteletben tartják-e”.
Egy ilyen fegyverszünet előnye, hogy ellenőrizni tudjuk, jóllehet a front „a Párizs-Budapest-távolságnak felel meg”.
Az európai csapatok bevetésének lehetősége, amelyben Franciaország és Nagy-Britannia kész részt venni, csak egy második szakaszban következne. A következő hetekben nem lesznek európai csapatok Ukrajnában
– mondta a francia államfő. Hozzátette, hogy a következő hetekben először tűzszünetet próbálnak elérni, ezt követően indulnának a béketárgyalások, majd azt követően mehetnek a csapatok a kelet-európai országba. Kifejtette azt is, hogy „békét akar, de nem mindenáron, garanciák nélkül”. Azt is szeretnék elérni, hogy az Egyesült Államok valamilyen védelmet nyújtson a nyugati csapatoknak Oroszország esetleges csapásaival szemben. Francia diplomáciai források szerint Párizs és London arra is törekszik, hogy helyreállítsa a párbeszédet Trump és Zelenszkij között.
Címlapkép forrása: Bulgarian Ministry of Defence / Handout/Anadolu via Getty Images
