Matthias Warnig, aki korábban a keletnémet Stasi tisztje volt és 2023-ig vezette az Északi Áramlat 2 anyavállalatát a Kreml-irányítású Gazprom számára, amerikai üzletembereken keresztül próbált kapcsolatot teremteni Trump csapatával. A tárgyalások célja az ukrajnai háború lezárása és az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatok elmélyítése. A Trump-adminisztráció egyes prominens tagjai tudnak az amerikai befektetők bevonására irányuló kezdeményezésről, és ezt a Moszkvával való kapcsolatok újjáépítésének részeként értékelik. Egy amerikai vezetésű befektetői konzorcium már felvázolta egy szankciók utáni megállapodás körvonalait a Gazprommal.
Az EU vezető tisztviselői az elmúlt hetekben szereztek tudomást az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos tárgyalásokról. Több európai ország vezetője aggodalmát fejezte ki az üggyel kapcsolatban. A vezeték egyik csöve a 2022 szeptemberi szabotázs során megsemmisült, de a másik, évi 27,5 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas cső sértetlen, bár még soha nem használták.
A terv megvalósítása jelentős akadályokba ütközik: az Egyesült Államoknak fel kellene oldania az Oroszország elleni szankciókat, Oroszországnak bele kellene egyeznie a háború alatt leállított gázszállítások újraindításába, és Németországnak is engedélyeznie kellene a gáz áramlását az európai vevők felé.
A vezeték tulajdonjoga elméletileg lehetővé tenné az amerikai befektetők számára az Európába irányuló orosz gázszállítások ellenőrzését. Ez kulcsfontosságú piac az amerikai cseppfolyósított földgáz exportja szempontjából. Azonban volt amerikai tisztviselők és nyugati üzletemberek szerint Trump és Putyin jóváhagyása önmagában nem lenne elegendő az Északi Áramlat 2 beindításához. A projekt tulajdonosi struktúrája is komoly akadályt jelent: bár a Gazprom 100%-os tulajdonos, öt európai energiacég - a Shell, az Uniper, az OMV, az Engie és a Wintershall - együttesen a 11 milliárd dolláros építési költségek felét finanszírozta hitelekkel, amelyeket azóta leírtak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
